Magyarország az Európai Tanács féléves elnökségét úgy kezdi meg, hogy számos kérdésben, többek között az ukrajnai konfliktus és a migráció kapcsán komoly nézeteltérések vannak az EU vezetésével. Július 1-jén Belgiumot váltja, december végén pedig átadja az elnökséget Lengyelországnak.
Budapest és Brüsszel bonyolult viszonyát még az elnökség mottója is tükrözi: „Tegyük újra naggyá Európát!”, ami hasonlít az uniós vezetés támogatását nem élvező, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök által nyíltan támogatott Donald Trump amerikai exelnök kampányszlogenjére.
A magyar elnökség napirendjének bejelentésekor Orbán azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus mielőbbi lezárása a legfontosabb pontja.
„A háború befejezése mellett állunk ki” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az ukrajnai konfliktus még mindig „árnyékot vet az EU minden eseményére”.
Ezek a szavak ellentmondanak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állításainak, aki nem a konfliktus befejezéséről, hanem Ukrajna győzelmének eléréséről beszél.
Az EU bővítése egy másik fontos napirendi pont. A Nyugat-Balkánnak öt hivatalos tagjelöltje van: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia és Montenegró. Magyarország úgy véli, hogy csatlakozásuk „új energiát és új lendületet ad”, amire az EU-nak ma oly nagy szüksége van.
Eközben Magyarország úgy véli, hogy a bővítési folyamat nem tűr kettős mércét, és ebben a kérdésben el kell kerülni a politizálást. Ezért Ukrajnának, amely az EU támogatását élvezi a csatlakozási folyamatot illetően, ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie, mint a többi jelöltnek.