Kijev nem zárja ki a jövőbeni béketárgyalásokat Moszkvával, de azok csak közvetítőkön keresztül jöhetnek létre – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán vezető a Philadelphia Inquirer című lapnak vasárnap. Azt javasolta, hogy a 2022-es fekete-tengeri gabonamegállapodás közvetítésénél használt formátum hasznos lehet erre a célra.
Kijev korábban elutasította, hogy elfogadja Oroszország feltételeit a tárgyalások alapjául, és azzal vádolta Moszkvát, hogy képtelen a jóhiszemű tárgyalásokra. Zelenszkij 2022 végén még egy rendeletet is kiadott, amelyben kijelentette, hogy „lehetetlen” tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Moszkva eközben fenntartotta, hogy kész a tárgyalások újrakezdésére, de csak akkor, ha Kijev lemond a konfliktus során Oroszország által megszerzett területekre vonatkozó követeléseiről. 2022 őszén négy korábbi ukrán terület – a két szakadár Donbassz köztársaságok, valamint Herszon és Zaporozsje régió – egy sor népszavazást követően hivatalosan is csatlakozott Oroszországhoz. Ukrajna soha nem ismerte el a szavazás eredményét, és továbbra is igényt tart ezekre a régiókra, valamint a Krímre, amely 2014-ben egy hasonló népszavazást követően egyesült újra Oroszországgal.
A Philadelphia Inquirernek adott interjújában Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna „találhat egy modellt” az Oroszországgal való lehetséges rendezéshez. Rámutatott a két évvel ezelőtt Törökország és az ENSZ által közvetített megállapodásra, amely lehetővé tette egy folyosó létrehozását az ukrán kikötőkből származó mezőgazdasági export számára. Később a megállapodást Moszkva felmondta, mert az ukránok tengeri dróntámadásra használták a folyosót.
Zelenszkij szerint Ankara és az ENSZ külön megállapodást kötött Moszkvával és Kijevvel. „Ez működött” – mondta, hozzátéve, hogy a gabonafolyosó akkor már „elég régóta” létezett.
Moszkva és Kijev közel állt ahhoz, hogy márciusban újabb gabonamegállapodást kössön, de az ukrán tárgyalófelek a Reuters szerint két hónapos tárgyalás után hirtelen ismét elsétáltak.
A „területi integritásról, az energiáról és a hajózás szabadságáról” szóló megállapodásokat ugyanilyen formában lehetne megkötni Moszkva és Kijev között – jelentette ki Zelenszkij. Javasolta, hogy más országokat is meg lehetne hívni a közvetítésre: „Senki ne mondja, hogy ez … csak Európa és az Egyesült Államok” – mondta, hozzátéve, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika országainak is részt kellene venniük, és segíteniük kellene a Moszkvának és Kijevnek benyújtandó dokumentumok előkészítésében.
„Eddig csak ez a modell létezik” – mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta azonban, hogy a végleges megállapodásnak „meg kell felelnie” Kijevnek, és Ukrajna feltételein kell alapulnia.
Zelenszkij már régóta igyekszik népszerűsíteni saját 10 pontos „békeformuláját”, legutóbb a június 15-16-i svájci konferencián, amelyen Oroszország nem vett részt. Moszkva határozottan elutasította Zelenszkij feltételeit, ragaszkodva ahhoz, hogy az újonnan megszerzett területek státusza nem képezi vita tárgyát. Putyin júniusban követelte továbbá, hogy Kijev vonja ki az összes csapatot a négy új oroszországi régió azon részeiről, amelyeket jelenleg ellenőriz.
Putyin szerint Ukrajnának le kell mondania a NATO-csatlakozási tervéről is, és semleges országgá kell válnia, valamint korlátoznia kell hadserege méretét.
Az orosz feltételek elutasítása ellenére Kijev az utóbbi időben jelezte, hogy hajlandó véget vetni a harcoknak. Júniusban Zelenszkij hivatalvezető-helyettese, Ihor Zsovkva azt mondta, hogy Ukrajna „a lehető leghamarabb békét” akar. Maga Zelenszkij a múlt héten azt mondta, hogy Kijev nem akarja „meghosszabbítani a háborút”, és nem akarja, hogy „évekig tartson”.
