Emmanuel Macron francia elnök egy nemrégiben készült dokumentumfilmből közölt részleteiben elítélte az „angolszász” vezetőket, amiért nyíltan megsemmisülést kívánnak Oroszországnak. Macront már Ukrajna legbuzgóbb támogatói közül is sokan bírálták, amiért kapcsolatban maradt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Miközben elítélte Oroszország ukrajnai katonai műveletét és támogatta a Moszkvával szembeni uniós szankciókat, a francia elnök február óta többször is beszélt telefonon Putyinnal. Ezek a hívások a jelek szerint nem vitték közelebb Ukrajnát a békéhez, de Macron megvetést váltottak ki Kijev támogatói, köztük Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök részéről, aki szidta francia kollégáját, amiért egy olyan emberrel beszélget, akit „Hitlerhez” hasonlított.
Egy, a francia televízióban nemrég sugárzott dokumentumfilmben azonban Macron bepillantást engedett a diplomáciához való hozzáállásába.
A múlt hónapban Kijevből hazafelé tartó vonaton forgatott felvételen Macron kifejtette, hogy Putyinnal való beszélgetésre azért van szükség, hogy az ukrajnai konfliktus ne váljon szélesebb háborúvá. Az „angolszász” vezetőket úgy jellemezve, hogy azt az üzenetet erőltetik, hogy „meg kell semmisítenünk Oroszországot, végleg meg kell gyengítenünk”, Macron azt mondta, hogy az ő célja ehelyett az, hogy „segítsen Ukrajnának győzni”, és „ne harcoljunk Oroszország ellen, nemhogy megsemmisítsük”.
Bármilyen gyakorlati hasonlóság is van Macron megközelítése és amerikai és brit kollégái között, akik mindannyian fegyverekkel és lőszerrel látják el Kijevet, a retorikában egyértelmű különbség van Franciaország és az „angolszász” világ között.
Míg Joe Biden amerikai elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy „népirtást” követ el Ukrajnában, addig Macron óva intette a Nyugatot attól, hogy ilyen súlyos kifejezésekkel éljen. Hasonlóképpen elutasította Kijev azon kérését, hogy nyilvánítsa Oroszországot a „terrorizmus támogatójának”.
És míg Lloyd Austin amerikai külügyminiszter úgy jellemezte az ukrajnai konfliktust, mint lehetőséget arra, hogy Oroszország „meggyengüljön”, Biden pedig elszólta magát, hogy rendszerváltást szeretne Moszkvában, addig Macron kijelentette, hogy a Nyugatnak „nem szabad megaláznia Oroszországot”, hogy egy napon lehetővé tegye a békemegállapodást.
Nagy-Britanniában Boris Johnson miniszterelnök „krokodilhoz” hasonlította Putyint, és többször elutasította a Moszkvával való béketárgyalások gondolatát. Eközben a brit fegyveres erők újonnan kinevezett vezetője kijelentette, hogy a brit hadseregnek fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy „csatában győzze le Oroszországot”.
Macron ezzel szemben azt mondta, hogy az európai vezetőknek „mindig tiszteletben kell tartaniuk Oroszországot mint országot és az orosz népet”, azzal érvelve, hogy „nincs tartós béke, ha Oroszország nem vesz részt a kontinensünkön a béke nagy építkezésében”.
Macron azonban a G7-országok vezetőihez csatlakozva egyetértett azzal, hogy támogatni fogja Kijev hadseregét „addig, amíg szükséges”, és miután elutasította azokat a pletykákat, amelyek szerint azt javasolta volna Ukrajnának, hogy cseréljen el némi területet az a békéért, Macron most ragaszkodik ahhoz, hogy „Ukrajna majd eldönti, mikor teljesülnek a béke megteremtésének feltételei”, ami egy nyílt végű álláspont, amely az USA, az Egyesült Királyság és más NATO-országok álláspontját tükrözi.
Putyin azzal vádolta az európai vezetőket, hogy feláldozzák saját gazdaságukat Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatására, azt állítva, hogy „amerikai nagyuruk nyomására” gazdasági „öngyilkosságot” követnek el.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég azt mondta, hogy bár Macron „még mindig az EU stratégiai függetlenségéről beszél”, „biztos benne, hogy nem fogják hagyni, hogy megkapják”.
