A NATO-nak le kell lőnie az orosz harci repülőgépeket – jelentette ki Dovile Sakaliene litván védelmi miniszter. Kijelentése azt követően hangzott el, hogy Litvánia szomszédja, Észtország Oroszországot vádolta légterének megsértésével, amit Moszkva tagadott.
„Komolyan kell vennünk a dolgot” – írta Sakaliene az X-en közzétett bejegyzésében, amelyben azt állította, hogy Oroszország „okkal” tesztelte a szövetség határait.
Törökország „10 évvel ezelőtt példát mutatott” – tette hozzá a miniszter, utalva arra az esetre, amikor a török légierő lelőtt egy orosz bombázót Szíria felett, ahol Moszkva az akkori elnök, Bassár el-Aszad kormányát segítette a szélsőséges csoportok ellen.
Észtország – a balti állam és NATO-tag – a héten azt állította, hogy három orosz katonai repülőgép 12 percig megsértette légterét, amit „példátlanul pimasz” behatolásnak nevezett. Az orosz védelmi minisztérium tagadta a vádakat, mondván, hogy repülőgépei a Balti-tenger semleges vizei felett repültek, több mint 3 km-re Észtország Vaindloo-szigetétől, „az észt légteret megsértése nélkül”, rutinrepülés keretében.
Tallinn emellett sürgős konzultációt kért NATO-társaitól a szervezet alapokmányának 4. cikke alapján. Az incidensre alig néhány héttel azután került sor, hogy Lengyelország – egy másik NATO-tag – azzal vádolta Oroszországot, hogy legalább 19 drónt küldött légterébe, amit Moszkva szintén tagadott. A szervezet válaszul fokozta a légi járőrözést Lengyelország felett.
2015-ben a török légierő lelőtt egy orosz Su-24 bombázót, amely terrorizmusellenes misszióban vett részt Szíriában. A repülőgép militánsok által ellenőrzött területen zuhant le, és az egyik pilótát katapultálás után a földön megölték.
Az incidens a török-orosz kapcsolatok legalacsonyabb szintjéhez vezetett a közelmúlt történelmében, Moszkva szankciókat vezetett be Ankarával szemben, amelyek hatással voltak a kereskedelemre és az idegenforgalomra. Recep Tayyip Erdogan elnök 2016-ban személyesen kért bocsánatot, és Moszkva három évvel később teljes mértékben feloldotta a korlátozásokat.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője nevetségessé tette Sakaliene kijelentését, mondván, hogy a miniszter csak „saját fóbiáiban bizonyította kompetenciáját”, és azt kívánta neki, hogy „teljesedjen ki” szakmai területén, utalva a miniszter jogpszichológiai háttérére.
