Edgars Rinkevics lett külügyminiszter a Financial Timesnak adott pénteki interjújában kijelentette, hogy országa támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, és megjegyezte, hogy a szövetséghez való csatlakozásukkal a Balti-tenger „NATO-tengerré” változik.
Észt és litván kollégájával együtt Rinkevics kifejezte, hogy szívesen ratifikálná a két északi ország tagsági kérelmét. Mindhárman azt mondták a Timesnak, hogy profitálnának Finnország és Svédország katonai erejéből, különösen Finnország amerikai vadászrepülőgép-flottájából.
Annak ellenére azonban, hogy Oroszország északi szomszédjainak NATO-csatlakozását fenntartás nélkül támogatja, Rinkevics több NATO-csapatot is remél országában. A Balti-tenger NATO-erőforrássá válása „nem változtatja meg a NATO növekedésére vonatkozó igényeinket a [balti] régióban” – mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy „még mindig vannak megoldandó kérdések”, és hogy „a jelenlegi biztonsági helyzet merészebb terveket követel a szövetségtől”.
Bár a NATO az év elején országonként plusz ezer katonát küldött Észtországba, Lettországba és Litvániába az európai tagállamokból, az országok többet követeltek, 3000-5000 katonából álló dandárokat és olyan légvédelmi fejlesztést követelve, amely lehetővé tenné számukra, hogy agresszió esetén lelőjék az orosz repülőket.
Az ukrajnai inváziót megelőzően a balti országok azt állították, hogy aggódnak amiatt, hogy Oroszország a Suwalki átjárón keresztül – a Lengyelország és Litvánia közötti viszonylag rövid (65 km) határvidék, amely Fehéroroszország és az orosz Kalinyingrád tartomány között húzódik, amely szintén az újonnan „NATO-tengernek” elkeresztelt területen fekszik – esetleg betörhet a térségükbe. A jelentések szerint mindhárom ország a GDP 2,5%-ára növeli védelmi kiadásait, szemben a NATO 2%-os előírásával.
Oroszország csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Finnország NATO-csatlakozása közvetlen fenyegetést jelentene, és Moszkva nem hagyja válaszlépés nélkül, miután az ország bejelentette, hogy ilyen tagságra kíván törekedni, és már jövő hétfőn be kívánja nyújtani hivatalos kérelmét. Finnországnak 1340 kilométeres szárazföldi határa van Oroszországgal, és bár Helsinki elismerte, hogy szomszédja nem jelent közvetlen fenyegetést, a NATO-tagság közvetlen eszkalációt jelent, mivel egy ellenséges szövetséget közvetlenül Oroszország határára helyez.
Svédország állítólag azt tervezi, hogy a jövő héten nyújtja be saját hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét, bár a kormány egyes frakciói lelkesebben állnak a kilátásokhoz, mint mások.