Sauli Niinistö finn elnök állítólag fel akarja hívni orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy megvitassák a térség megváltozott biztonsági helyzetet, miután a finn vezetők a NATO-csatlakozásról döntöttek.
Niinistö a svéd TT hírügynökségnek adott pénteki interjújában nyilatkozott a Putyinnal tervezett kapcsolatfelvételéről, egy nappal azután, hogy nyilatkozatot tett arról, hogy Finnországnak “haladéktalanul kérvényeznie kell a NATO-tagságot”. A Kreml szerint Finnország NATO-csatlakozása fenyegetést jelentene Oroszországra nézve, és az Egyesült Államok vezette katonai szövetség keleti terjeszkedése aláássa a térség biztonságát.
“Nem vagyok az a fajta ember, aki csak úgy elsunnyog a sarkon” – mondta Niinistö arról a törekvéséről, hogy Putyinnal tárgyaljon a kérdésről. “Fel fogom hívni, és elmondom neki, hogy a helyzet megváltozott, ahogy azt mindketten tudjuk”.
Finnországnak 1340 kilométeres szárazföldi határa van Oroszországgal, és 1939-ben háborút vívott a Szovjetunióval. A Covid-19-járvány előtt Niinistö és Putyin általában évente kétszer találkozott egymással személyesen. A finn vezető tavaly októberben Moszkvába utazott, hogy Putyinnal találkozzon, és a két államfő márciusban telefonon beszélt egymással, amikor Niinistö aggodalmát fejezte ki az ukrajnai orosz invázió miatt két héttel a Kijev elleni katonai offenzíva megkezdése után.
Finnország a második világháború vége óta tartotta fenn katonai semlegességét, és a finnek történelmileg ellenzik a NATO-hoz való csatlakozást. A közvélemény azonban drámaian megváltozott, miután az orosz erők február 24-én bevonultak Ukrajnába. Az YLE médium felmérése szerint a finnek rekordmagas, 62%-a támogatta a NATO-tagságot. Svédország, amelynek katonai semlegessége több mint két évszázados múltra tekint vissza, szintén fontolgatja a csatlakozást a NATO-hoz.
Niinistö és Magdelana Andersson svéd miniszterelnök péntek reggel telefonon beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, néhány nappal azután, hogy a két északi vezető találkozott Boris Johnson brit miniszterelnökkel. “Mélységes aggodalmunkat osztottuk meg Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt” – mondta Niinistö a Bidennel folytatott pénteki telefonbeszélgetésről. “Átbeszéltük Finnország következő lépéseit a NATO-tagság felé. Finnország nagyra értékeli az Egyesült Államok minden szükséges támogatását”.
Bár a finn és a svéd vezetők azt mondták, hogy Oroszország ukrajnai inváziója arra kényszerítette őket, hogy átgondolják biztonsági álláspontjukat, most az egyik olyan dolgot akarják megtenni, ami állítólag kiváltotta a jelenlegi konfliktust: NATO-tagságra törekszenek. Ahelyett, hogy a hidegháború 1989-es befejezése után a várt békehozadékot aratta volna le, a NATO egészen Oroszország határaiig nyomult, megszegve korábbi ígéretét a keleti irányú terjeszkedésre. A szövetség 1999 óta 14 új taggal bővült, és Ukrajna, valamint egy másik volt szovjet köztársaság, köztük Grúzia is jelezte, hogy részt venne a NATO következő bővítési hullámában.
Az orosz vezetők azzal érveltek, hogy a NATO-tagok és a stratégiai fegyverek telepítése országuk határán sérti az “oszthatatlan biztonság” elvét, ami azt jelenti, hogy sem a nyugati szövetség, sem Moszkva nem erősítheti saját biztonságát a másik fél kárára.
Oroszország azt követően támadta meg Ukrajnát, hogy a szomszédos állam nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságokat. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkjához. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
