Lavrov ellenlépéseket ígér a NATO-amerikai rakétavédelem korlátlan növelése esetén

Az orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy országát – stratégiai elrettentő potenciáljának védelmében – ellenlépésekre kényszeríti a NATO és az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének korlátlan növelése. Szergej Lavrov a minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (MGIMO) diákjai előtt mondott tanévnyitó beszédében rámutatott: „Az európai rakétavédelmi rendszert az Egyesült Államok által meghatározott paraméterek szerint hozzák létre, és ez az évtized végére fenyegetést jelenthet az orosz hadászati nukleáris erőkre nézve. Moszkva erre már többször felhívta a figyelmet. Washington és a NATO ugyanakkor nem hajlandó garanciákat adni arra, hogy a rakétavédelmi rendszer nem irányul Oroszország ellen.” Lavrov leszögezte: Oroszország szerint abszolút mértékben garantálni kell, hogy ne irányulhassanak katonai cselekmények az euro-atlanti térség egyetlen állama ellen sem, és ebben a térségben a biztonságnak megoszthatatlannak és egyenlőnek kell lenni. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva 2009-ben javasolta, hogy tegyenek közös erőfeszítéseket a rakétavédelem terén, de ez mindeddig nem vezetett eredményre.
Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta: Moszkva szerint a nemzetközi kapcsolatokat kizárólag a nemzetközi jog normái és elvei alapján kell építeni, és a katonai beavatkozást kizárólag az ENSZ alapokmányának betűje és szelleme szerint – tehát a Biztonsági Tanács határozata, vagy az egyéni, illetve kollektív önvédelem elve alapján – tart lehetségesnek.
Lavrov követelte, hogy az Egyesült Államok és az EU tartsa tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és ne térjen el ezektől saját belátása szerint. Kifejtette: egyre gyakrabban fordul elő, hogy a BT hosszas és bonyolult tárgyalások alapján kidolgoz egy határozatot, aztán egyes államok további szankciókat hirdetnek meg a BT-ben született megállapodáson felül. Úgy vélte, ez nem partneri magatartás, és a közösen kidolgozott határozatokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Hangsúlyozta: a kívülről való fegyveres beavatkozás az államok belügyeibe káoszhoz vezethet a nemzetközi kapcsolatokban; az ilyen eljárás például a Közel-Keleten csak egyre inkább visszaveti a palesztin kérdés rendezését, amelynek megoldatlansága ösztönzi a térségben a szélsőséges hangulatokat, másutt pedig a fegyveres beavatkozás csak élezi és bonyolítja a belső problémákat. „Ezt mutatja Irak, Afganisztán és Líbia tapasztalata is” – mondta.
Moszkva ellenzi a szíriai vérontást és a civil lakosság elleni erőszakot – mondta -, és határozottan bírálta azokat a befolyásos államokat, amelyek akadályozzák az országban a politikai rendezés kialakulását azzal, hogy az ellenzéket a nemzeti párbeszédre vonatkozó javaslat bojkottálására bíztatják, és ezzel szítják a feszültséget.
Végül Szergej Lavrov „a múlt ideológiája visszhangjának” minősítette azt, hogy au EU követeli az Oroszországgal szomszédos államoktól, hogy döntsék el, kivel vannak, Moszkvával vagy Brüsszellel. „Az orosz fél csodálkozik azon, hogy egyesek egymásnak ellentmondóként láttatják a FÁK államok és az EU integrációs folyamatait” – mondta.