Azoknak a szíriai ellenzéki erőknek is teljesíteniük kell az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a 30 napos tűzszünetről rendelkező 2041-es határozatát, amelyek továbbra is tűz alatt tartják Damaszkuszt.
Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a francia hivatali partnerével, Jean-Yves Le Driannal folytatott tárgyalások nyomán megtartott keddi moszkvai közös sajtótájékoztatón.
Le Drian szerint a Kelet-Gúta térségében aktív három ellenzéki csoport arról tájékoztatta a BT-t, hogy kész a részt venni a tűzszünetben. Lavrov ezzel kapcsolatban kijelentette: „Meglátjuk, hogy a gyakorlatban hogyan realizálódik” annak a három szervezetnek a készsége, amely a – Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – dzsihadista an-Nuszra Fronttal együtt tartózkodik a térségben.
Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett: az egyoldalú humanitárius tűzszünetek megmutatják majd, hogy mennyire őszintén törekszenek a megbékélésre azok a kelet-gútai csoportok, amelyek állítólag elhatárolódnak az an-Nuszrától. (Vlagyimir Zolotuhin vezérőrnagy, az orosz békítési központ szóvivője egyébként azt közölte, hogy kedden, az első napon, amikor reggel 9 és délután 2 között humanitárius tűzszünetet tartottak, egyetlen békés lakos sem jutott ki Kelet-Gútából a terroristák tüzelése miatt.)
Lavrov emlékeztetett arra, hogy Aleppóban egy évvel ezelőtt hasonlóképpen menekítették ki a polgári lakosságot. A tartomány kormányzójára hivatkozva közölte, hogy azóta 200 ezren tértek vissza a lakóhelyükre. Az orosz külügyminiszter cáfolta a Dzsais al-Iszlam lázadószervezet képviselőjének azt az állítását, amely szerint a 2401-es BT-határozat nem teszi lehetővé a békés lakosság evakuálását.
Le Drian közölte, hogy Franciaország támogatja a napi ötórás kelet-gútai humanitárius tűzszünetekre vonatkozó orosz kezdeményezést, és folytatandó pozitív előrelépésnek nevezte azt. Úgy vélekedett, hogy folytatni kell a Szocsiban megalakult szíriai alkotmányozási bizottság munkáját. Mint mondta, élni kell a lehetőséggel, hogy a rendezési folyamat elmozdult a holtpontról, és fel kell újítani a tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt.
Lavrov „rendkívül veszélyesnek” nevezte a nemzetközi iráni atomalku felülvizsgálatára irányuló kísérleteket. Kijelentette: Moszkva és Párizs szükségesnek tartja a Teherán nukleáris programjáról megkötött átfogó közös cselekvési terv maradéktalan végrehajtását. Mint mondta, minden azzal kapcsolatos konzultációt csakis Irán kötelező részvételével, a konszenzus alapján kell lefolytatni. Hozzáfűzte: miként Kairót vagy Rijádot, Teheránt sem lehet korlátozni abban a legitim jogában, hogy fejlessze kapcsolatait a külvilággal.
Le Drian Irakkal kapcsolatban egyebek között arról beszélt, hogy az Iszlám Állam terroristáinak megszállása alól felszabadított Moszul helyreállításakor a városban élő összes csoportnak egyenlő feltételeket kell teremteni.
Lavrov rendezettnek nevezte az Ukrajna ügyében folytatott orosz-ukrán párbeszédet. Azt mondta, hogy a nemrég lezajlott müncheni biztonsági konferencia alkalmából a „normandiai négyek” formátumában megtartani tervezett külügyminiszteri találkozó időpont-egyeztetési problémák miatt hiúsult meg. Szavai szerint Oroszországnak az EU-val és a NATO-val fenntartott kapcsolatai ügyében is folyik kétoldalú együttműködés.
Az orosz diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy Emmanuel Macron francia elnök május 24-25-re tervezett moszkvai látogatása „minőségi áttörést” hoz majd az orosz-francia viszonyban. MTI
