Ukrajnának meg kell tanulnia Lengyelországtól, hogyan kell az uniós pénzeket „úgy felhasználni, hogy még többet adjanak” – mondta Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter egy interjúban, amely nem sokkal azután jelent meg, hogy országa megkapta az uniós tagjelölti státuszt.
A Levy Bereg hírügynökségnek nyilatkozva Kuleba egy nemrégiben folytatott beszélgetést idézett egy „nagyon befolyásos európai országból” érkező kollégájával, aki elmondta, hogy először döbbent rá, hogy az EU egy ilyen „hatalmas ország” felvételét fontolgatja. Az utolsó hasonló méretű ország, amely csatlakozott a blokkhoz, Lengyelország volt – jegyezte meg Kuleba kollégája.
Az interjúalany azon megjegyzésére, miszerint Lengyelország még mindig a legnagyobb kedvezményezettje az uniós támogatásoknak, az ukrán külügyminiszter azt mondta:
„Egy ukrán fogyasztó szemszögéből ez a logika helyes: Európa, pénz…”
„Egyébként Lengyelországot nem árasztották el pénzzel, Lengyelország megtanulta, hogy az európai pénzt úgy használja fel, hogy még többet adnak. És ezért kell nekünk Ukrajnában helyi szinten tanulnunk, mert a pénznek oda kell mennie”.
Kuleba hozzátette, hogy nehéz „megtalálni a megfelelő érvet, hogy minden szkeptikusnak megmagyarázzuk”, miért kell most Ukrajnának megadni az EU-tagjelölti státuszt, és azt mondta, hogy az erről szóló döntés „igazi pszichológiai törést” jelentett az EU vezetői számára, mivel az elmúlt 30 évben a blokkban senki sem beszélt komolyan Kijev ambícióiról.
A külügyminiszter visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a tagjelölti státusz nem vezet sehová, és megjegyezte:
„Látom, hogy az Európai Bizottság szintjén már most kiépülnek az Ukrajnával, mint az Európai Unió leendő tagjával való együttműködés mechanizmusai”.
Kuleba szerint az Európai Bizottság „kezdi átgondolni”, hogy Ukrajna csatlakozása milyen hatással lesz a tömbre, hány képviselőre lesz szükség az Európai Parlamentben, és hogyan befolyásolja majd az ukrán mezőgazdaság az EU agrárpolitikáját.
„A második dolog, amit látok, hogy az Európai Unióban valóban megnyílnak az ajtók, hogy bevegyenek minket a belső piacba. Ez a behozatali adók nullázása, ez a vízummentesség a szállításra is. A folyamat ebbe az irányba halad” – mondta.
Ugyanakkor magának az uniónak is reformokra lesz szüksége – jegyezte meg Kuleba, aki kifejtette, hogy nem abból a szempontból vizsgálja a csatlakozást, hogy „olyan nagyok vagyunk, és sokat fogunk kérni”, hanem politikai szempontból:
„hogyan tudja egy például Ukrajnából és Lengyelországból álló tandem megváltoztatni az erőviszonyokat magában az Európai Unióban”.
„Ez egy teljesen más valóság” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy a már megkezdett reformok „nagyon menők”.
„Nekünk, a Külügyminisztériumnak biztosítanunk kell, hogy Ukrajna EU-csatlakozása a legkedvezőbb feltételekkel történjen”.
Kuleba megjegyzései néhány nappal azután hangzottak el, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Kijevnek több reformot kell végrehajtania és az új intézményeket ténylegesen működőképessé kell tennie, ha előre akar haladni az uniós tagság felé.
A múlt hónapban Alexander De Croo belga miniszterelnök jelezte, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszának megadása fontos „szimbolikus üzenet” Kijev támogatására az Oroszországgal fennálló konfliktus közepette. A tényleges uniós tagság azonban még „sok évnyi” távolságra van, és az országnak először meg kell felelnie az európai normáknak – mondta.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy az Európai Tanács döntése, miszerint Ukrajnának és Moldovának EU-tagjelölti státuszt adnak, azt bizonyítja, hogy a blokk célja Oroszország „megfékezése”.
Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Oroszországnak nincs kifogása Ukrajna EU-hoz való csatlakozása ellen, mivel a NATO-val ellentétben az nem katonai szövetség.
Rámutatott azonban, hogy az országnak sok pénzügyi támogatásra lenne szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a brüsszeli előírásoknak, és figyelmeztetett annak veszélyére, hogy Ukrajna „egyfajta félgyarmattá” válik.
