Ukrajna már jóval a jelenlegi konfliktus előtt nyíltan ellenséges országgá vált Oroszországgal szemben – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Ukrajna egy nagyon nehéz ország számunkra. Jelenlegi állapotában egy velünk szemben ellenséges ország” – mondta Peszkov a Belarusz-1 tévécsatornának adott, szombaton sugárzott exkluzív interjúban.
Az elmúlt években Kijev következetesen ellenséges lépéseket tett saját orosz ajkú lakossága és az orosz médiumok ellen, és nyíltan neonáci csoportokat támogatott – folytatta a tisztviselő. Ukrajna egy olyan záradékot is beleírt az alkotmányába, amely az Egyesült Államok vezette NATO-szövetséghez történő csatlakozási szándékát vázolja – jegyezte meg Peszkov. Kijev NATO-törekvései régóta komoly biztonsági aggodalmat jelentenek Moszkva számára, és sem Kijev, sem a kollektív Nyugat nem volt hajlandó teljes mértékben foglalkozni velük, a szövetség „nyitott ajtók” politikájára hivatkozva.
„Ez egy olyan ország, amely nevelte azokat, akik náci horogkereszttel vonulnak az utcákon. Ez egy olyan ország, amely de facto teljesen betiltott minden orosz nyelvű orosz médiát. Ez egy olyan ország, amely az orosz nyelvet másodosztályú nyelvvé tette” – mondta Peszkov.
Amellett, hogy Kijev szemet hunyt a nyíltan neonáci csoportok felett, valójában azt is lehetővé tette, hogy az ilyen nézeteket valló emberek beágyazódjanak az ország hatalmi struktúrájába – tette hozzá.
„A nácik sok éven át valóban teljesen mentesültek minden veszélytől, minden üldözéstől, azt csináltak, amit akartak” – mondta Peszkov. „Ez nemcsak Nyugat-Ukrajnában történt, ahol hagyományosan űzték ezt, hanem ez a betegség az egész országban kezdett elterjedni. A hatóságok pedig szemet hunytak felette”.
És nem csak szemet hunytak felette – ugyanezen nacionalista elemek képviselői voltak hatalmon. Ez a legijesztőbb a dologban.
Moszkva továbbra is reméli, hogy a jelenlegi helyzetet meg lehet fordítani, és Ukrajna megszűnik ellenséges entitás lenni mind Oroszország, mind a saját lakossága számára – mondta Peszkov.
„Továbbra is várjuk és reméljük, hogy így vagy úgy, de a nacionalista eszmék megnyilvánulásait betiltják Ukrajnában, reméljük, hogy az orosz nyelv visszanyeri a helyét Ukrajnában” – mondta.
Nem azért, mert orosz, hanem azért, mert ezt a nyelvet sok millió, több tízmillió ukrán lakos beszéli. Ez az ő anyanyelvük, nem lehet másod- vagy harmadrangúvá tenni.
Peszkov megismételte továbbá Oroszország elszántságát, hogy megvédi magát és szövetségeseit minden fenyegetéstől. A Kreml szóvivője kifejezetten óva intette a potenciális ellenfeleket attól, hogy bármilyen módon célba vegyék Oroszország „legközelebbi szövetségesét”, Beloruszt.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) bármely tagja, különösen legközelebbi szövetségesünk elleni támadás valójában egyenlő az Oroszország elleni támadással. Itt abszolút kölcsönös támogatásról van szó. Ezt senkinek sem szabad kétségbe vonnia” – mondta.
Moszkva azt követően indította el hadműveletét, hogy Ukrajna nem hajtotta végre a 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Oroszország végül elismerte a donyecki és luganszki népköztársaságokat a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy rendezze a régiók státuszát az ukrán államon belül.
Oroszország most azt követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkhoz. Kijev szerint az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
