Vaszilij Vlagyimirovics Szigarjev kortárs orosz drámaíró darabját tűzte műsorára a Körmendi Kastélyszínház Társulata (KASZT): a Katalinka szállj el című színmű magyarországi bemutatója május 12-én lesz Körmenden, a Batthyány-kastélyban. A gyilkosságról, csencselésről, drogozásról, szerelemről, szexről is szóló orosz mű színreviteléhez többféle fordítás elegyét használták. Szigarjev drámáját a szókimondó szövegek ellenére is átlengi a gogoli, csehovi költészet – mondta el Mihály Péter, a darab rendezője az MTI-nek. A színmű mélyszegénységben élő lakótelepi fiatalokról szól, akik beleszülettek egy szigorú, kemény világba. Esélyük sincs a tanulásra, még a napi megélhetésük is küzdelmet jelent. A képzeletbeli város háztömbjét a lakók Élők és holtak negyedének nevezik. A városszéli kockaház mellet egy temető van, ahol márványtömbök helyett csak fém síremlékeket tudnak állítani az elhunytaknak. A fiatalok ezeket a sírokat rabolják ki, hogy a fém eladásából némi pénzhez jussanak. A „kölyökarcú”, 17-18 éves gyerekek éppen Gyimát, az alig 18 esztendős fiatalembert búcsúztatják, aki másnap vonul be az orosz hadseregbe, amikor Lera egy 12 ezer dolláros nyeremény ígéretével megérkezik a házibulira.
A leányzó viszont csak akkor juthat hozzá a pénzéhez, ha elő tudja teremteni a „képzeletbeli” nyereményhez szükséges összeget. Lera először finoman, aztán egyre durvább módszerekkel próbál pénzhez jutni – ismertette a történetet Mihály Péter.
A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színművésze felidézte, hogy a körmendi amatőr színtársulat, a KASZT tagjai az olvasópróba elején még ódzkodtak a történettől, de miután megértették, miről szól a darab, elfogadták a rendezői koncepciót.
Szólt arról is, hogy Körmend – a rendező szülővárosa – szimbolizálja a képzeletbeli orosz várost. A Rába-parti kisvárosban is hasonló problémákkal kell szembenézni, nehéz kitörési pontokat találni, a termelő üzemek megszűntek, óriási a munkanélküliség. Ugyanakkor viszonylag sok Körmendről elszármazott művész alkot szerte az országban.
A KASZT tagjainak és az előadást értőn, érzőn megtekintőknek a színház is lehet „katicabogár”, amely az elfeledett gyermekkort, a játékot, az újrakezdést, az el-elröppenő, s a legváratlanabb pillanatban visszaszálló lehetőséget szimbolizálja – fogalmazott Mihály Péter.
Mint kiemelte, Szigarjev műveiben ugyan érzékelteti a bajokat, nehézségeket, de mindig felmutatja az élethez tartozó reményt is. Darabjait egyébként csak ritkán játsszák Magyarországon.
Az orosz drámaíró 1977-ben született, a Jekatyerinburgi Színházi Főiskola drámaírói szemináriumán végzett. Első darabjával, a Gyurmával a fiatal drámaírók fesztiválján 2001-ben Antibooker-díjat nyert, 2002-ben pedig Londonban elnyerte a 45 ezer euróval járó Evening Standard-díjat.
A Katalinka szállj el főbb szerepeiben Szép Dánielt, Szekér Mátyást, Kovács Nórát, Kováts Dórát, Rajner Tibort, Vörös Attilát és Rajner Ágotát láthatja a közönség.
Képünk illusztráció!
