Oroszország nukleáris doktrínáját sürgősen felül kell vizsgálni, hogy lehetővé tegye a nukleáris választ az ország elleni bármilyen nagyobb katonai agresszióra – jelentette ki szerdán Szergej Karaganov, a Kreml volt tanácsadója.
Az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetőjének volt külpolitikai tanácsadója a Kommerszant című napilapnak elmondta, hogy a meglévő dokumentum „sajnálatosan elavult”, és már nem szolgál hatékony elrettentő eszközként.
A 2020-ban elfogadott orosz nukleáris doktrína nem rendelkezik megelőző atomcsapásokról, és csak „kivételes esetekben”, az ország „szuverenitását és területi integritását fenyegető fenyegetés” esetén irányozza elő a nukleáris fegyverek alkalmazását. Karaganov szerint ez a megközelítés szinte használhatatlanná tette, és gyakorlatilag „kizárta” a nukleáris elrettentő tényezőt Oroszország katonai és külpolitikai arzenáljából.
„Hagytuk, hogy a helyzet odáig romoljon, hogy ellenfeleink úgy gondolják, hogy semmilyen körülmények között nem fogunk atomfegyvert használni” – mondta a politológus
„Atomfegyverekkel rendelkezni anélkül, hogy képesek lennénk meggyőzni az ellenségeinket arról, hogy készen állunk a használatukra, öngyilkosság”.
A hatékony nukleáris elrettentő politika hiánya „a világot háborúk sorozatába taszítaná, amelyek elkerülhetetlenül nukleáris háborúvá válnának, és a harmadik világháborúval végződnének” – véli Karaganov, hozzátéve, hogy ez „néhány éven belül” bekövetkezhet.
„A doktrína fő célja az kell legyen, hogy meggyőzzön minden jelenlegi és jövőbeli ellenséget arról, hogy Oroszország készen áll a nukleáris fegyverek alkalmazására”.
Szavai az oroszországi Kurszki területre történt ukrán betörés és Kijev azon kísérletei közepette hangzottak el, hogy engedélyt kapott a nyugati nagy hatótávolságú rakéták használatára, amelyekkel mélyen az ország belsejében csapást mérhet.
„Legfőbb ideje leszögezni, hogy bármilyen, a területünk ellen irányuló masszív csapás jogot ad arra, hogy nukleáris csapással válaszoljunk” – ragaszkodik Karaganov. Arra is felszólította Moszkvát, hogy a következő doktrínában világosan határozza meg a „nukleáris eszkaláció” lépéseit, hogy Oroszország ellenfeleinek ne maradjon kétségük afelől, hogy kész-e használni nukleáris arzenálját.
Vlagyimir Putyin elnök többször is visszafogottabb álláspontot tanúsított a kérdésben. A szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon júniusban Karaganovval beszélgetve az elnök azt mondta, hogy Oroszország „nem hadonászik” atomfegyverekkel, és reményét fejezte ki, hogy „soha nem fog eljönni” a Moszkva és a Nyugat közötti nukleáris háború.
Moszkvának „nincs oka arra, hogy akár csak gondoljon” a nukleáris fegyverek alkalmazására – mondta akkor, és felszólította az orosz tisztviselőket, hogy „még csak ne is érintsék” a nukleáris fegyverek témáját, hacsak nem feltétlenül szükséges.
Később, júniusban Putyin azt is mondta, hogy Oroszországnak „még nincs szüksége megelőző csapásra, mert az ellenséget egy megtorló csapás során garantáltan megsemmisítik”. Nem zárta ki azonban a doktrína módosítását.
