Izrael nem engedélyezi, hogy Németország Spike páncéltörő rakétákat adjon el Ukrajnának – derül ki az Axios amerikai hírügynökség szerdai riportjából. A rakétát Németországban gyártják izraeli licenc alapján, és Tel-Avivnak jóvá kell hagynia az exportját. A Pentagon a hónap elején kért engedélyt, de elutasították.
Izrael aggódik amiatt, hogy orosz katonák halhatnak meg izraeli gyártású fegyverektől, ami aztán ahhoz vezetne, hogy Moszkva megsértené Tel-Aviv szíriai biztonsági érdekeit – mondta az Axiosnak egy név nélkül nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselő.
A kérdés két héttel ezelőtt került szóba, amikor az izraeli védelmi minisztérium főigazgatója, Amir Eshel az Egyesült Államokba látogatott. A Pentagon politikai államtitkár-helyettese, Colin Kahl az Axiosszal beszélgető tisztviselők szerint engedélyt kért Németországtól a Spike-ok ukrajnai exportjára. Eshel nemet mondott, és közölte Kahl-lal, hogy Izrael csak halált nem okozó katonai felszerelést szállít Kijevnek.
Amikor Benny Gantz izraeli védelmi miniszter múlt szerdán Washingtonba utazott, a rakéták kérdése állítólag nem került szóba a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel és Jake Sullivan fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélésein. Látogatása napján Izrael bejelentette, hogy 2000 sisakot és 500 védőmellényt küld Ukrajnának.
A Pentagon hivatalosan nem kommentálta a jelentést.
Az izraeli Rafael Advanced Defense Systems által kifejlesztett Spike először az 1980-as években állt szolgálatba. A rakéta páncéltörő vagy nagy robbanóerejű robbanófejjel is felfegyverezhető. Az USA és néhány NATO-szövetségese harci helikopterekre szerelte fel őket.
Az USA és szövetségesei az elmúlt hetekben több ezer páncéltörő és légvédelmi rakétát, valamint tüzérségi eszközöket, páncélozott járműveket, harckocsikat és harci helikoptereket szállítottak Ukrajnába. Oroszország azt állítja, hogy e fegyverzet nagy része végül cirkálórakétacsapásokban semmisült meg. A NATO-szövetségesek között is voltak ellentétek. Lengyelország azzal vádolta Németországot, hogy nem küldött Leopard harckocsikat a Varsó által Kijevnek küldött több száz T-72-es helyett.
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva azt mondta, hogy a helyzet a Donbasszban „rendkívül rossz”, és ha az Egyesült Államok nem küld Kijevnek rakéta-sorozatvető rendszereket, akkor az erői nem lesznek képesek támadásba lendülni.
Oroszország február végén indította el katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságok függetlenségét a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
