Kedden Törökország adott otthont az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások legújabb fordulójának. Az ukrán fél írásos javaslattal állt elő a két nemzet közötti békeszerződésre vonatkozóan – közölte Vlagyimir Medinszkij orosz főtárgyaló a média képviselőivel az ülés után, amelyet “érdeminek” nevezett. A javaslatot továbbítják Vlagyimir Putyin orosz elnöknek megfontolásra – mondta Medinszkij.
Összeszedtük a legfontosabb információakt az isztambuli tárgyalásokról:
-
Az orosz offenzíva visszafogása
A tárgyalások közvetlen gyakorlati hatása az lesz, hogy Ukrajna egyes részein enyhítik a katonai tevékenységet – jelentette be az orosz védelmi minisztérium. Különösen ígéretet tett arra, hogy “drasztikusan” csökkenti a Csernyigov és a főváros, Kijev közelében folytatott műveleteit.
-
NATO-szerű biztonsági garanciák
David Braun, Medinszkij kollégája az ukrán delegációban, elmondta, hogy Kijev az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciát kért. A lehetséges szolgáltatóként az Egyesült Királyságot, Kínát, az Egyesült Államokat, Törökországot, Franciaországot, Kanadát, Olaszországot, Lengyelországot és Izraelt nevezte meg. Közülük néhányan előzetes beleegyezésüket adták – mondta. Medinszkij szerint Oroszország is a garanciavállalók között lenne.
-
Nincs katonai szövetség, nukleáris státusz nélküli Ukrajna
A javaslatban Ukrajna kötelezettséget vállalt arra, hogy nem csatlakozik semmilyen katonai szövetséghez, nem fogad külföldi katonai bázisokat és külföldi csapatokat – mondta Medinszkij. A javaslat szerint még a hadgyakorlatokhoz is a garanciavállalók előzetes jóváhagyása szükséges. Kijev azt is vállalta, hogy nem törekszik tömegpusztító fegyverek, köztük atomfegyverek beszerzésére – tette hozzá a tisztviselő. Cserébe azonban Oroszország nem ellenzi, hogy Ukrajna egy napon csatlakozzon az EU-hoz.
-
Megoldatlan a Krím és a Donbassz kérdése
Medinszkij szerint Kijev felajánlotta, hogy ígéretet tesz arra, hogy nem alkalmaz katonai erőt annak érdekében, hogy helyreállítsa Ukrajna szuverenitását a szakadár Donyeck és Luganszk régiók felett. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kötelezte el magát arra, hogy az ukrán megfogalmazás szerepeljen bármely békeszerződés végleges változatában.
Oroszország a Krímet saját területének részeként kezeli, és azt szeretné, ha Kijev ekként ismerné el. A Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot is szuverén államnak ismerte el napokkal az Ukrajna elleni múlt hónapban indított hadművelet előtt.
-
Kérdéses határok
Medinszkij szerint Kijev nem nyilatkozott arról, hogy lemond-e a Donyeckre és Luganszkra vonatkozó területi igényéről. Február előtt Ukrajna ellenőrizte Donyeck és Luganszk egy részét, de a régiókat saját területének tekintette.
Braun világossá tette, hogy Kijev érvényesíteni fogja szuverenitását a teljes terület felett, amellyel Ukrajna rendelkezett, akkor amikor 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, és kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem lehet kompromisszumot kötni.
-
Új feltételek a Zelenszkij-Putyin találkozóhoz
Kijevnek tett újabb engedményként Moszkva beleegyezett abba, hogy a jövőbeli békeszerződésről szóló tárgyalások utolsó szakaszának részeként találkozót szervezzen Vlagyimir Putyin orosz elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij között. Moszkva korábban azt mondta, hogy egy ilyen találkozóra csak akkor kerülhet sor, ha a dokumentumot véglegesítik és a külügyminiszterek aláírják. Egy mielőbbi találkozó felgyorsítaná a rendezést – mondta Moszkva.
