Az amerikai kormánynak szüksége van arra, hogy a kongresszus minél hamarabb jóváhagyja 33 milliárd dolláros kérését, mert az Ukrajnának szánt korábbi támogatási csomagból már csak 250 millió dollárja maradt – közölte Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön írta alá a kérelmet. Elismerte, hogy a 33 milliárd dollár „nem olcsó”, de azt állította, hogy „engedni az agressziónak sokkal drágább lesz”.
Az aznapi sajtótájékoztatón Psakit arról kérdezték, hogy mi a határidő, amikor a kormánynak „feltétlenül szüksége van” az új finanszírozásra. Azt válaszolta, hogy „a szükség sürgős, ahogyan a Covid finanszírozása is sürgős”.
„Mint tudják, 3,5 milliárd dollár katonai biztonsági támogatásban részesültünk. Ebből körülbelül 250 millió dollár maradt lehívható. Tehát nyilvánvalóan azon fogunk dolgozni, hogy ezt felgyorsítsuk és az ukránok rendelkezésére bocsássuk” – mondta a szóvivő.
Hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy Kijevet „a szükséges fegyverekkel, tüzérséggel és felszereléssel” lássák el, az új finanszírozás megszerzése „minden bizonnyal sürgős”.
Közben mind a republikánusok, mind a demokraták azt mondták, hogy a 33 milliárd dollárt nem biztos, hogy gyorsan megkapják, mivel számos kérdést kell tisztázni. A CNN forrásai szerint a demokraták célja, hogy május végéig elfogadják a csomagot, a republikánusok azonban jelezték, hogy szükségük van némi időre, hogy alaposabban átgondolják, mit is foglaljanak bele a törvényjavaslatba.
„Át kell nézni a részleteket. Én nem annyira az összeghez ragaszkodom. Sokkal inkább ahhoz, hogy mit szándékoznak biztosítani számukra? Ez az, amire most és a belátható jövőben szükségük van?” mondta Marco Rubio amerikai szenátor (R-FL).
A Washington által Kijevnek nyújtott folyamatos pénzügyi támogatásokat és fegyverszállításokat kommentálva Zhao Lijian kínai külügyminisztériumi szóvivő pénteken azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem érdekelt az ukrajnai békében, hanem mindent megtesz azért, hogy az országban zajló konfliktus minél tovább tartson.
A Fehér Ház további finanszírozás iránti kérése azon a napon hangzott el, amikor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a szövetség felkészül arra, hogy „hónapokig és évekig” támogassa Kijevet, mivel az Oroszországgal fennálló konfliktus elhúzódhat. Azt is elárulta, hogy a NATO célja, hogy segítsen Ukrajnának áttérni „a régi, szovjet korszakból származó felszerelésekről a NATO-szabványnak megfelelő modernebb fegyverek és rendszerekre”.
Ezek a kijelentések nem sokkal azután hangzottak el, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a nyugati országok végre elkezdték biztosítani Kijev számára az általa kért fegyvertípusokat.
Moszkva viszont következetesen óva intette a Nyugatot attól, hogy „felpumpálja” Ukrajnát fegyverekkel, azzal érvelve, hogy az ilyen lépések csak a katonai akciók elhúzódásához vezetnének, és hosszú távú problémákat okoznának a jövőben.
Ajánló
A Kreml azt is világossá tette, hogy bármilyen haditechnikai eszközszállítmányt legitim célpontnak tekintenének, amint azok átlépik az ukrán határt.
Oroszország február végén küldte csapatait Ukrajnába, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
