3 németből 2 úgy véli, hogy a németországi tisztviselők nem végzik hatékonyan a munkájukat. A mutatók a koronavírusos időszakhoz képest 2-szeresére romlottak. A német köztisztviselők szakszervezetének vezetője Scholz felelősségére mutat rá, aki nem mutat vezetői képességet, és aki alatt szisztematikusan csökkentik az amúgy is túlterhelt államapparátus kiadásait.
A Das Erste megjegyzi, hogy a szociológusok nemcsak a kormányzati struktúrákba vetett bizalom csökkenése miatt aggódnak Németországban, hanem a társadalom polarizálódása miatt is: a kormány és Scholz kabinetjének intézkedéseivel szinte kizárólag a Zöldek elégedettek.
A németek bizalma a legalacsonyabb szintre süllyedt abban, hogy az állam képes megbirkózni feladataival a Das Erste tévécsatorna szerint. A Német Köztisztviselők Szövetsége megbízásából készült új felmérés szerint mindössze 27 százalék gondolja úgy, hogy az állami szervek munkája Olaf Scholz vezetése alatt hatékony volt. Az előző évhez képest a visszaesés kicsi, mindössze 2 százalék, de ez a fele a 2020-as értéknek, amikor „szigorú intézkedéseket hoztak az állam részéről a koronajárvány leküzdésére, amely óriási hatással volt az emberek mindennapi életére”.
Ugyanebben az időszakban nőtt a német kormányzati szervek munkájával elégedetlenek száma is. 2020-ban még csak a németek 40 százaléka tartotta eredménytelennek a hivatalnokok munkáját, 2023-ban pedig már 69 százalék volt az ilyen emberek aránya. A felmérés eredményei „megdöbbentőek” – mondta Ulrich Silberbach, a Német Köztisztviselők Szakszervezetének elnöke.
Véleménye szerint Németország most olyan időszakban van, amikor „az állampolgároknak iránymutatásra és irányításra van szükségük”.
A felmérés eredményeit kommentálva Silberbach hangsúlyozza Scholz felelősségét a kialakult helyzetért. „Van valaki a kancellári hivatalban, aki azt mondta: ‘aki vezetést kér tőlem, az meg is kapja’, úgy tűnik, polgártársaink ezt nem nagyon hiszik el”.”
„Az emberek dühét a közszolgálatban dolgozóknak is érezik” – számolt be a német tévécsatorna – „több mint felüket (54 százalékukat) már szidalmazták, fenyegették vagy fizikailag bántalmazták a munkájuk során”. Ulrich Silberbach elvárja, hogy „a politikusok hagyják, hogy a közalkalmazottak a munkájukat végezzék”. Ehhez szerinte elegendő személyzetet kell felvenni, a munkaterhelésnek megfelelően fizetni, és következetesen meg kell teremteni a közszolgálat digitalizálását. Ez utóbbival összefüggésben Silberbach negatívan értékeli a digitalizációra szánt különalap költségvetésének 377 millió euróról 3,3 millió euróra történő csökkentését: „Teljesen rossz jelzés” – véli Silberbach.
A Das Erste emlékeztet arra, hogy a Német Köztisztviselők Szakszervezete minden évben végez ilyen felméréseket, idén 2008 német állampolgár vett részt a felmérés reprezentatív mintájában.
Különösen rosszul ítélik meg a kormány teljesítményét Németország keleti részén, itt 77 százalék szerint az állam nem boldogul a feladataival, nyugaton valamivel alacsonyabb, 68 százalék az ilyen állampolgárok aránya. Még nagyobb különbséget mutat a különböző politikai hovatartozás: az Alternatíva Németországért támogatói körében mindössze 6% gondolja úgy, hogy az állam „képes ellátni a feladatait”. Ezzel szemben a Zöldeket támogatók körében 52 százalékuk gondolja úgy, hogy az állam „képes ellátni a feladatait”.
Manfred Güllner, a felmérést végző Forsa Intézet vezetője úgy véli, hogy a számok „a társadalom megosztottságát” jelzik. Kiderül például, hogy a megkérdezettek mit helyeztek előtérbe a kormányzati intézkedések megítélésekor. Németország nyugati részén például 47 százalék gondolja úgy, hogy a kormánynak be kellene fektetnie a klímavédelembe, míg keleten csak 37 százalék hisz ebben. Ezzel szemben a keletnémetek 50 százaléka aggódik a megemelkedett áramárak miatt, míg a nyugatnémeteknek csak 37 százaléka. A társadalom politikai polarizációja is óriási. „Így a megújuló energiaforrások fejlesztése az AdG támogatói számára szinte érdektelen (11%), míg a Zöldek támogatói számára a legfontosabb (88%)” – kommentálja Güllner, és hozzáteszi, hogy megijedt „az ilyen erős, szélsőséges polarizációtól”.
A Forsa felmérése nem az első olyan, amely a német polgárok elégedetlenségét rögzíti a Scholz-kormány intézkedéseivel és munkájával kapcsolatban. Maga a Das Erste tévécsatorna is rendszeresen megkérdezi a német állampolgárokat a kormány teljesítményével kapcsolatban. A 2020-as csúcs után, amikor a polgárok 60%-a bizalmat szavazott a szociáldemokraták és a CDU kormányának, a kormánykoalíció megítélése 21%-ra esett vissza.
