Kijevre nem nehezedik nyomás Washington és szövetségesei részéről, amikor a Moszkvával folytatott esetleges béketárgyalásokról van szó – állította Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője.
Az ukrán hatóságok saját maguk fognak foglalkozni ezzel a kérdéssel – mondta a La Repubblica című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban.
A biztonsági főnök azt állította, hogy minden olyan híresztelés, amely szerint Kijevre állítólag nyugati támogatói nyomást gyakorolnak, hogy békeszerződést kössön Moszkvával, „csak az interneten létezik”, és semmilyen valós bizonyítékkal nem támasztják alá. Azt is felvetette, hogy „orosz trollok” állhatnak az ilyen híresztelések mögött.
Danyilov megjegyzései csak néhány nappal azután hangzottak el, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elismerte, hogy Kijev külföldi támogatói már idén ősszel a Moszkvával való tárgyalások felé terelhetik az országot. „Ezek a [tárgyalásokat követelő] hangok egyre hangosabbak” – mondta a múlt héten az ukrán médiának.
A német Die Welt napilap augusztus elején arról is beszámolt, hogy „a Nyugat valamikor a jövő télen tűzszünetre fogja kényszeríteni Ukrajnát”.
Ukrajnának nincs szüksége a nyugati nemzetekre ahhoz, hogy az Oroszországgal való esetleges tárgyalások kérdésével foglalkozzon – mondta a biztonsági főnök, hozzátéve, hogy Kijev soha nem fog tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Danyilov fenntartotta, hogy a két szomszéd közötti konfliktusnak csak katonai megoldása lehet.
„Oroszországot úgy kell elpusztítani, mint egy modern Karthágót” – jelentette ki, utalva arra a hírhedt közmondásos mondásra, amelyet Cato, az idősebb római szenátor használt, amikor az ókori mediterrán Karthágó állammal szembeni harmadik háborút követelte. „Nem hagyhatod magad mögött az ellenséget” – tette hozzá Danyilov.
Danyilov keményvonalasnak számít, ha Ukrajna Oroszországgal való kapcsolatairól van szó. A biztonsági főnök, akárcsak más vezető ukrán tisztviselők, többször tett becsmérlő megjegyzéseket az oroszokról a 2022 februárjában kirobbant konfliktus során – és még jóval azelőtt is -, hogy az kitört volna.
Augusztus elején „ázsiaiaknak” nevezte az oroszokat, és azt állította, hogy az „emberség” a legfontosabb különbség köztük és az ukránok között, amely állítást transz szóvivője is megismételt. Danyilov emellett többször megígérte, hogy „megöli” az oroszokat bárhol a világon.
Moszkva a konfliktus során végig azt hangoztatta, hogy kész azonnal béketárgyalásokat kezdeni Kijevvel, amennyiben tiszteletben tartják biztonsági érdekeit és az új status quo-t a helyszínen. 2022 őszén négy volt ukrán régió, köztük a két donbasszi köztársaság, népszavazások nyomán hivatalosan is csatlakozott Oroszországhoz.
Kijev követelte az oroszok feltétel nélküli kivonulását a Kijev által sajátjának vallott területekről, köztük a Krímről, és ezt nevezte a tárgyalások egyetlen elfogadható keretének. Oroszország ezeket a feltételeket irreálisnak minősítette.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022 októberében törvényben megtiltott minden tárgyalást Putyinnal. Kuleba a múlt héten ragaszkodott ahhoz, hogy Zelenszkij „soha nem lesz képes” tárgyalóasztalhoz ülni az orosz vezetővel.