Oroszország szándékosan szabotálja az Északi Áramlat-1 földgázvezetéket, hogy bosszantsa az EU-t – állítják európai tisztviselők, akik megkérdőjelezik Moszkva magyarázatát a szolgáltatás helyreállításának határozatlan ideig tartó késedelmére.
Az állami tulajdonú Gazprom energiaipari óriásvállalat szombaton arról tájékoztatta európai ügyfeleit, hogy addig nem tudja biztonságosan folytatni a működést, amíg nem javítja ki a karbantartási művelet során az egyik fő turbinán felfedezett olajszivárgást.
Az Északi Áramlatot háromnapos karbantartás után szombat éjfél után kellett volna újra üzembe helyezni. A szivárgást, amely állítólag „a rotor fordulatszámmérőjéhez kapcsolódó kábeleket” érintette, a turbina német gyártójával, a Siemensszel közösen végzett műszaki ellenőrzés során fedezték fel. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, hogy a csővezeték működését veszélyeztetik a szankciók, amelyek pótalkatrészhiányt okoztak.
A Siemens azonban azzal érvelt, hogy a vállalatnak vannak alternatív turbinái azon a kompresszorállomáson, ahol a szivárgást felfedezték, és ezek egyikét valódi vészhelyzet esetén használni tudják. „Az ilyen szivárgások általában nem befolyásolják a turbina működését, és a helyszínen le lehet őket zárni” – állították.
Charles Michel, az Európai Bizottság szóvivője elítélte, hogy Oroszország „fegyverként használja a gázt”, és kijelentette, hogy ez „nem változtatja meg az EU elhatározását”, mivel a blokk az „energiafüggetlenségért” dolgozik.
Eric Mamer, a Bizottság sajtószolgálatának vezetője a Gazprom által a vezeték leállítására használt „megtévesztő ürügyeket” kifogásolta, és azt a „cinizmus” és a „szállítói megbízhatatlanság” bizonyítékaként hozta fel, valamint azt állította, hogy Moszkva „a szerződések betartása helyett inkább elégeti a gázt”.
Michael Roth, a német parlament külügyi bizottságának elnöke elítélte a leállítást, mint „Oroszország ellenünk folytatott pszichológiai háborújának részét”, és azzal vádolta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy „lelkiismeret-furdalás nélkül sérti meg a szerződéseket…., még saját gazdasági érdekei rovására is„.
Ajánló
Klaus Müller, a német gázszabályozó hatóság, a Bundesnetzagentur elnöke arra figyelmeztette a németeket, hogy az orosz gáz hiányában „mindenkinek magának kell takarékoskodnia” az erőforrásokkal.
A G7-országok pénteken megállapodtak az orosz olaj árplafonjáról, és megfogadták, hogy nem nyújtanak biztosítást vagy más finanszírozási formát egyetlen olyan hajónak sem, amely orosz olajat szállít az említett ár felett, amelyről még nem született döntés, de a résztvevők remélik, hogy februárig életbe lép. A több körös kemény szankciók ellenére Moszkva júniusban 600 millió fonttal többet keresett az olajeladásokból, mint az előző hónapban, köszönhetően az energiaárak szárnyalásának, amely egész Európát depresszióval fenyegeti.
Az év elején elkészült egy második földgázvezeték, az Északi Áramlat 2, amely enyhíthetné az Északi Áramlat 1 lassulása okozta szenvedések nagy részét, de a szankciók miatt soha nem helyezték üzembe.
