Washington nem ellenezné, hogy Ukrajna semleges országgá nyilvánítsa magát – derült ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter keddi szenátusi beszédéből. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy felfegyverezze Ukrajnát, hogy megerősítse a tárgyalóasztalnál, de nem lehet “ukránabb, mint az ukránok”, és a végső döntés Kijevtől függ – mondta Blinken.
Az ukrajnai válság – amelyet Blinken a hétvégén Lloyd Austin védelmi miniszterrel együtt személyesen is meglátogatott – uralta a szenátus külügyi bizottsága előtti keddi meghallgatást, amely a külügyminisztérium 2023-as költségvetéséről szólt.
Egy ponton Rand Paul szenátor aggodalmának adott hangot, hogy az ukránokat “a szenátus tagjainak azon fele, akik a NATO-ban akarják őket látni, lökdösik és hergelik”, és kiemelte, hogy egyébként talán beleegyeztek volna a semlegességbe, ahogy azt Moszkva kérte.
Paul kérdésére, hogy az Egyesült Államok elfogadná-e, hogy Ukrajna semleges állam legyen, és ne legyen NATO-tag, Blinken arra hajlott, hogy Washington talán mégiscsak elfogadná azt.
“Mi, szenátor úr, nem leszünk ukránabbak, mint az ukránok. Ezeket a döntéseket nekik kell meghozniuk” – mondta Paulnak. Az Ukrajnának nyújtott jelenlegi amerikai katonai segély célja, hogy Kijevnek lehetőséget adjon arra, hogy “visszaverje az orosz agressziót”, és “megerősítse a kezét a tárgyalóasztalnál” – tette hozzá Blinken.
Azt állítva, hogy az USA “eddig nem látta jelét” annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “komolyan gondolja az értelmes tárgyalásokat”, Blinken azt mondta, hogy “ha mégis, és ha az ukránok elkötelezik magukat, támogatni fogjuk őket”.
Moszkvában egyesek úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság támogatásának ígéretével befolyásolta Kijevet, hogy visszalépjen a tárgyalásoktól – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfői tévéinterjúban.
Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államokkal és a NATO-val való közvetlen tárgyalási kísérlet nem vezetett eredményre, mivel meghallgatták az orosz aggodalmakat, majd figyelmen kívül hagyták azokat, “meglehetősen udvariatlanul” világossá téve, hogy nem Moszkva feladata, hogy saját biztonságáról döntsön.
Kedden Blinken azt állította, hogy az Egyesült Államok “nagyon komolyan” vette Oroszország biztonsági aggályait, és “igyekezett együttműködni” Moszkvával, és tagadta, hogy a Kijev NATO-csatlakozásáról szóló tárgyalások bármilyen szerepet játszottak volna az ukrajnai ellenségeskedések eszkalációjában.
“Ez soha nem arról szólt, hogy Ukrajna potenciálisan a NATO része lehetne, és mindig is arról szólt, hogy [Putyin] meggyőződése szerint Ukrajna nem érdemli meg, hogy szuverén, független ország legyen, és hogy valamilyen formában vissza kell [sic] csatolni Oroszországhoz” – hangsúlyozta Blinken.
Ha a Nyugat továbbra is “fegyverekkel pumpálja Ukrajnát”, akkor kevés esély van a béketárgyalások sikerére – mondta Lavrov kedden.
Miközben a külügyminisztérium vezetője a szenátus előtt beszélt, Lloyd Austin védelmi miniszter Németországban volt, hogy megszervezze az amerikai szövetségesek további fegyverek szállítását Kijevbe. A Ramsteinben tartott találkozó után újságírókkal beszélgetve Austin azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja Ukrajna NATO-csatlakozását.
“Hiszem, hogy a jövőben, ha a lehetőség fennáll, úgy gondolom, Ukrajna ismét a NATO-tagságra fog pályázni, de ez valószínűleg egy kicsit odébb van, és jelenleg ez még csak spekuláció” – mondta.
Oroszország február végén indította katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságok függetlenségét a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött megállapodások célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
