Recesszióba kerül Németország gazdasága két vezető gazdaságkutató intézet csütörtökön megjelent előrejelzése szerint, és súlyos nehézségekre számít Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is, aki ugyancsak csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag) azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást indított a német gazdasági rendszer ellen.
Robert Habeck a 2023-as költségvetés tervezetének vitájához hozzászólva kiemelte, hogy nem indokolt az 1973-as olajválsághoz hasonlítani az utóbbi hónapokban kibontakozott gazdasági folyamatokat, mert „sokkal összetettebb a helyzet”, hiszen az Ukrajna ellen háborúzó orosz elnök, Vlagyimir Putyin agressziója Németország ellen is irányul, méghozzá a gazdasági rendszeren keresztül.
Vlagyimir Putyin az energiaárak „manipulációjával” akarja térdre kényszeríteni Németországot és az EU-t – mondta a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy ezt a támadást el kell hárítani, ezért a villamos energia és a földgáz esetében is ki kell dolgozni árcsökkentő mechanizmusokat.
Az energiaügyekért felelős európai uniós tagállami miniszterek pénteki tanácskozásával kapcsolatban kiemelte: ha nem sikerül gyors és határozott lépéseket tenni közösségi szinten, a német kormány nemzeti szinten vezet be új szabályozást.
Ezzel lefölözik a nem tervezett módon, váratlanul keletkező jelentős profitot, amelyet a villamos energiát nem földgázzal, hanem olcsóbb megoldásokkal előállító cégek halmoznak fel annak révén, hogy a földgáztüzelésű erőművek költségeihez szabott áron adhatják el az olcsóbban megtermelt energiát.
Ezt a lefölözött hasznot a kormány az emberek terheinek csökkentésére fordítja – jelentette ki Robert Habeck.
Kifejtette, hogy a kormány a vállalkozásokat fenyegető súlyos nehézségekről sem feledkezik meg. Az eddigi három – együttvéve csaknem 100 milliárd eurós – tehercsökkentő csomag után a kis-, és a közepes méretű vállalkozások előtt is megnyitja az úgynevezett energiaár-tompító programot, amelyet eredetileg az energiaintenzív – a termékek előállításához kiugróan sok energiát felhasználó – ágazatokban tevékenykedő cégek támogatására indítottak.
A szövetségi kormány mellett egyre több elemző is a gazdasági helyzet romlására számít, szintén az ukrajnai háborúval összefüggésben. Csütörtökön a német nyelvterület legtekintélyesebb kutatóintézetei közül kettő is lefelé módosította a német gazdaság kilátásairól szóló előrejelzését.
A hazai össztermék (GDP) az idén várhatóan 1,4 százalékkal nő, szemben a legutóbbi, nyári prognózisban jelzett 2,1 százalékkal. Jövőre minden bizonnyal visszaesik az Európai Unió legnagyobb gazdasága, az eddig várt 3,3 százalékos növekedés helyett 0,7 százalékos visszaesés várható.
Az infláció az idén éves átlagban 8 százalékos, jövőre még magasabb, 8,7 százalék lehet, és a gazdasági növekedés csak 2024-ben indul be ismét, amikor a GDP 1,7 százalékkal bővülhet és az infláció 3,1 százalékra mérséklődhet – áll az IfW előrejelzésében.
Az energia, főleg az importált energia drágulása „konjunkturális lavinaként” nyomja le a német gazdaságot – idézték a közleményben Stefan Kooths-ot, az intézet alelnökét, aki kiemelte, hogy a háztartások elkölthető jövedelme az ország újraegyesítése óta a legnagyobb mértékben, 4,1 százalékkal csökkenhet jövőre.
Az energiaválság feltartóztatja a koronavírus-járvány utáni fellendülést, és a drága energiaimport arra kényszeríti az országot, hogy a szokottnál sokkal többet utaljon külföldre a megtermelt jövedelméből. Ez „szegényebbé teszi Németországot” – húzta alá Stefan Kooths.
Borúlátó a hallei Leibniz gazdaságkutató intézet is (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle – IWH), amely az új prognózisát bemutató közleményében kiemelte, hogy „a német gazdaság recesszió előtt áll”, mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok árának hatalmas mértékű, a földgáz nagykereskedelmi árát tekintve például éves szinten ötszörös emelkedése miatt.
Kifejtették: míg tavaly a Németországba irányuló földgázimport költségei a GDP 0,75 százalékát tették ki, a földgáz drágulása miatt az idén és jövőre várhatóan nagyobb terhek sújtják majd a német gazdaságot, mint az 1970-es évek két olajválsága, amelyek a GDP nagyjából 2 százalékát emésztették fel.
Az IWH előrejelzése szerint a GDP az idén még 1,1 százalékkal növekedhet, 2023-ban viszont 1,4 százalékos visszaesés várható, és csak 2024-ben lehet ismét – bár erőteljes, 2,3 százalékos – gazdasági növekedés.
Az infláció az idén 7,9 százalék, jövőre az IfW becslésénél is nagyobb, 9,5 százalék lehet. Enyhülés 2024-ben várható, amikor 2,7 százalékra lassulhat a fogyasztói árak emelkedési üteme.
Kiemelték: az orosz földgázszállítások elapadása, valamint a gáz- és villamosenergia-árak emelkedése „hatalmas mértékű reáljövedelem-csökkenéshez és recesszióhoz vezet”, méghozzá nemcsak Németországban, hanem az egész euróövezetben.
