Belarusz dönthet úgy, hogy orosz atomfegyvereket helyez el a területén a Nyugattal szembeni növekvő feszültségek és a szomszédos államokban, különösen a Lengyelországban zajló NATO-összevonások miatti aggodalmak közepette – figyelmeztetett a minszki külügyminiszter.
“Ahogy azt [Alekszandr] Lukasenko elnök elmondta, fontolóra vesszük annak lehetőségét, hogy nukleáris fegyvereket telepítsünk Belarusz területére, mint az egyik lehetséges válaszlépést a NATO-blokk jövőbeni esetleges akcióira Lengyelország területén” – mondta Vlagyimir Makej belorusz külügyminiszter az RT hírtelevízió arab nyelvű csatornájának adott exkluzív interjúban.
Lukasenko még november végén vetette fel ezt a lehetőséget arra az esetre, ha az amerikai atomrakétákat Kelet-Európába telepítenék.
“Javasolni fogom, hogy [Vlagyimir] Putyin orosz elnök adjon vissza atomfegyvereket Belarusznak” – jelentette ki korábban Lukasenko, hozzátéve, hogy “ezek az atomfegyverek lennének a leghatékonyabb” elrettentő eszközök.
Röviddel a Szovjetunió összeomlása után Belarusz is csatlakozott a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez, önként lemondva az örökölt nukleáris fegyverzetéről. A megmaradt rendszereket 1996 végére adták át Oroszországnak.
Makej szerint Belarusznak más, kevésbé drámai lehetőségei is vannak a Nyugat ellenséges lépéseinek megtorlására, és elmondta, hogy a gazdasági intézkedések is szóba jöhetnek. Megismételte azt az elképzelést, hogy a nyugat-európai piacra szánt földgáz tranzitját nem engedik át az ország területén.
“Ez csak az egyik lehetséges válaszlépés a Nyugat által Belarusz ellen bevezetett szankciókra” – mondta.
A Belarusz és a Nyugat közötti kapcsolatok hirtelen megromlottak az országban 2020 augusztusában tartott elnökválasztás és az azt követő tömegtüntetéseket követően. Az EU nem volt hajlandó elismerni a szavazás eredményét, amelyen Lukasenko a hivatalos összesítés szerint magabiztos győzelmet aratott. Emellett szankciókkal sújtott egyes tisztségviselőket “erőszak alkalmazása” és a választási eredmények állítólagos “meghamisítása” miatt.
A kapcsolatok az elmúlt hónapokban tovább romlottak, miután Minszk közölte, hogy a nyugati-blokk által bevezetett szankciók válaszaként nem fordítja vissza az EU-ba igyekvő migránsokat. Az EU viszont azzal vádolta Belaruszt, hogy a blokk elleni állítólagos “hibrid hadviselés” részeként mesterségesen gerjeszti az illegális migrációt, amit Minszk következetesen tagadott.
Minszk lépése különösen heves helyzetet eredményezett a Lengyelországgal közös határon, ahol emberek százai próbáltak erőszakkal bejutni az EU-ba. Lengyelország válaszul nagyszámú rendőrt és katonát vetett be, hogy megakadályozza az illegális belépést. Az ország külügyminisztere szerint jelenleg még mindig mintegy 1000 illegális migráns tartózkodik belarusz területen.
