2022, augusztus 20.
20.5 C
Budapest
16.3 C
Moszkva
Array

Az orosz lakosság nem érti, mit akarnak az ellenzéki tüntetők

TüntetésAz orosz lakosság egy része hajlik arra, hogy negatívan ítélje meg az ellenzéki tüntetőket, ami aggodalmat vált ki a szociológusok körében – derült ki abból a körképből, amelyet a BBC orosz szolgálata közölt csütörtökön internetes oldalán. A cikk szerint az oroszok több mint fele hallott ugyan az ellenzéki tüntetésekről, a Milliók menetéről és más tiltakozásokról, de nem tudják, hogy kik vesznek részt benne és mi a céljuk. Az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) felmérése szerint a május 8-16-ig, a Csisztije prudi nevű parkban tartott ellenzéki megmozdulásról az oroszok 54 százaléka hallott. A Milliók menetéről, amelyet május 6-án rendeztek, és amely a rendőrök és az ellenzékiek összetűzésével ért véget, már két százalékponttal kevesebben értesültek. Az oroszok 40 százaléka negatívan viszonyult a tüntetőkhöz májusban, míg tavaly decemberben ez a szám még csupán 24 százalék volt. A megkérdezettek 22 százaléka támogatta a tiltakozókat, míg decemberben még 35 százaléka. A megkérdezettek mintegy fele nem tudja, hogy miért vonultak az utcákra a tüntetők. Azoknál, akik már véleményt alkottak a tiltakozók indítékairól, nagy volt a véleménykülönbség. Szakértők ezt a hagyományokkal, az állami tömegtájékoztatási eszközök befolyásával, valamint az ellenzékiek hibáival magyarázzák.

A megkérdezettek 18 százaléka gondolta úgy, hogy a tiltakozók azért mennek az utcára, hogy kimutassák elégedetlenségüket a hatóságokkal, az életszínvonalukkal, valamint a társadalomban tapasztalható igazságtalanságokkal. A felmérésben résztvevők 10 százaléka vélekedett úgy, hogy az ellenzékiek pszichésen betegek, semmirekellőek, önmutogatók, esetleg pénzért vesznek részt a megmozdulásokban. A Társadalmi Vélemény Alapítvány elnevezésű intézet közvélemény-kutatói olyan válaszokat is kaptak emberektől, hogy a megmozdulások résztvevői amerikai ügynökök.

Szociológusok szerint az első ellenzéki megmozdulások céljai, amelyen tisztességes választások megtartását követelték, a megkérdezettek mintegy felének érthető volt. A tiltakozók “átpolitizált” követelései ugyanakkor már nem kaptak hasonló, egyértelmű támogatást a közvélemény részéről.

Gondot okoz az is, hogy az ellenzéknek nincs vezére, aki meghatározná a követelések irányát. Az oroszok szeretik az olyan népvezéreket, mint amilyen Pugacsov, Razin és Lenin volt – mondta Vlagyimir Szokolov, a Társadalmi Technológiák Intézetének igazgatója.

Lev Gudkov, a Levada közvélemény-kutató központ vezetője szerint az oroszok többségének az is probléma az ellenzékiekkel kapcsolatban, hogy azoknak nincs világos programjuk.

Gudkov rámutatott arra is, hogy Vlagyimir Putyin elnök támogatói szerint a politikát kizárólagos jelleggel meg kell személyesíteni. “Putyin megmondta, nincs kivel tárgyalni, ők (a tiltakozók) nem tudják, mit akarnak, és ezt ismételgetik az összes tévécsatornán” – tette hozzá. Maguk az ellenzékiek viszont úgy vélekednek, ha nincs vezérük, az a tiltakozó mozgalom erősségét mutatja. Szerintük ugyanis a hatalom nem tud véget vetni a tiltakozásoknak a vezér őrizetbe vételével.

Gudkov szerint azokon a helyeken, ahol széles körű a tömegtájékoztatás, ott az oroszok véleménye megoszlik a Putyint támogató, illetve a politikust ellenzők tábora között. A támogatók láthatóan tiltakozásellenes beállítottságúak. Ezek az emberek konzervatívak, szegények, Oroszország iparosodott területének “depressziós” lakosságához tartoznak. Nem is rokonszenveznek a tüntetőkkel. A Levada vezetője szerint a lakosság egy részét azért is irritálják az ellenzéki megmozdulások, mert azok egyfajta lelkiismeret-furdalási komplexust váltanak ki náluk.

Vlagyimir Dobrenykov, a Moszkvai Állami Egyetem szociológiai tanszékének dékánja szerint a tiltakozók támogatottságának csökkenése a társadalom hangulatának ingadozásával magyarázható. “Ma 22 százalék, holnap 45 százalék lesz, ez semmit sem jelent. Az ingadozás elkerülhetetlen” – tette hozzá.
Gudkov egyetért azzal, hogy csökken a támogatottság. “Befejeződtek a választások, semmit sem lehet már tenni, a tüntetések nem hoztak eredményt, szervezettség nélkül a tiltakozó mozgalom kezd kifulladni, megszokottá vált, a hatalom keményebb lett a tiltakozókkal szemben. Az emberek ismét apátiába esnek – magyarázta.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

- Hirdetés - spot_img

FRISS

UKRÁN VÁLSÁG

Az ukrán nacionalista Kraken egység kivégzett 100 ukrán katonát

Mintegy 100 ukrán katonát végeztek ki a "Kraken" ezred nacionalista harcosai, mert elhagyták állásaikat - közölte az orosz védelmi minisztérium pénteki napi tájékoztatóján. Miután az...

Oliver Stone betiltott filmjéről: Ukrajna Lángokban

Az ukrajnai konfliktus, nem meglepően, rendkívüli figyelmet kap a médiában. Sajnos Ukrajna történelme nem kerül terítékre, holott ilyenkor fontos lenne, mert az események, természetesen,...

Több mint 90 külföldi zsoldost semmisítettek meg az orosz cirkálórakéták

Több tucatnyi, Kijev oldalán Moszkva ellen harcoló külföldi zsoldost öltek meg az északkelet-ukrajnai Harkov városában egy katonai tábor elleni támadásban - közölte csütörtökön az...