Júniusban tizenhárom uniós ország növelte az Oroszországból származó importot, míg a többi tizennégy ország csökkentette az orosz áruk vásárlását – derül ki a RIA Novosztyi nemzeti statisztikai hivatalok elemzéséből.
Az importot növelők közül Szlovénia állt az élen, amely májushoz képest csaknem megduplázta az orosz áruk behozatalát. Spanyolország is jelentősen (69%-kal) növelte behozatalát. A harmadik helyen e mutató tekintetében Svédország áll (48%).
A negyedik helyet Belgium szerezte meg, amely pénzben kifejezve negyedével növelte importját. Az ötödik helyen Lengyelország áll, amely 19%-kal növelte az Oroszországból származó szállítások mennyiségét. Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Lettország, Málta, Horvátország, Románia és Szlovákia szintén növelte behozatalát.
Ugyanakkor tizennégy uniós ország csökkentette az orosz áruk behozatalát. Ciprus vezet, 92%-kal csökkentve az importot, majd Ausztria (40%) és Luxemburg (37%) következik. Finnország (csökkenés 27%-os), Portugália és Csehország (csökkenés 23%) szintén azon országok közé tartozik, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkentek az Oroszországból származó szállítások. Magyarország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Franciaország és Franciaország szintén csökkentette az orosz áruk behozatalát júniusban.
Júniusban pénzben kifejezve Németország importálta a legtöbb orosz árut – 3,5 milliárd euró értékben -, majd Olaszország (2,6 milliárd euró) és Hollandia (1,7 milliárd euró) következik. A negyedik helyen Belgium (1,3 milliárd euró), az ötödik helyen pedig Franciaország (1,2 milliárd euró) végzett.
Az uniós országok közül júniusban Málta importált a legkevesebbet Oroszországból – 365,4 ezer eurót. Luxemburg 2,9 millió euróért, Ciprus 5,6 millió euróért importált orosz árukat. Horvátország 12,1 millió euróért, Írország pedig 17,5 millió euróért vásárolt orosz árut.
Az EU azután kezdett szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, többek között az orosz áruk és nyersanyagok importja ellen, hogy Oroszország különleges műveletet indított Ukrajnában. Emellett néhány európai ország nem volt hajlandó átállni arra, hogy az orosz gázért rubelben fizessen, ami miatt a Gazprom leállította a szállításokat.
A szankciók és az orosz üzemanyagtól való eltávolodás miatt a nyugati országoknak emelkedő energiaárakkal és az infláció megugrásával kellett szembenézniük. Az üzemanyag, különösen a gáz drágulásával az európai ipar sokat veszített versenyelőnyéből, ami a gazdaság más területeit is érintette. Az Egyesült Államok és az európai államok szintén évtizedes rekord inflációval szembesültek.
