A New York Times nem érti, hogy a rakétákból állítólag kifogyott oroszok, hogy tudták végrehajtani az eddigi legnagyobb légitámadást

A The New York Times pénteken négy lehetséges magyarázatot keresett arra, hogyan volt képes Oroszország a héten ismét hatalmas rakétatámadást indítani Ukrajna ellen, miután a kijevi kormány, a Pentagon és a brit hírszerzés hónapok óta azt bizonygatta, hogy Moszkva készletei fogytán vannak.

Ukrajna a múlt hónapban azt állította, hogy Oroszország a háború előtti rakétakészleteinek 70 százalékát már felhasználta – jegyezte meg a Times -, míg a brit védelmi minisztérium szerint az ukrán infrastruktúra elleni október 10-i csapás „valószínűleg korlátozza a képességüket, hogy a jövőben olyan mennyiségű célpontot találjanak el, amekkorát csak szeretnének”.

A keddi csapás, amelyet az amerikai lap a konfliktus eddigi „legnagyobb légitámadásaként” jellemzett, 96 rakétával, „kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire merülhetett ki Oroszország arzenálja, és hogy Moszkva kitart-e azáltal, hogy alternatív fegyverforrásokat talál”.

Az egyik magyarázat a Pentagontól származik, amely azt állította, hogy Oroszországnak már májusban kifogytak a rakétái. Lloyd Austin védelmi miniszter szerdán azt mondta, hogy Oroszország Iránhoz és Észak-Koreához fordult, hogy feltöltse lőszerkészleteit, bár maga a Pentagon nyilvánosan mást állított. Moszkva, Teherán és Phenjan azonban mindezt tagadta. Eközben az Egyesült Államok állítólag Dél-Koreától próbált tüzérségi lőszert vásárolni Kijev számára – írja a lap.

A New York Times másik lehetősége az ukránok csütörtöki állításaira támaszkodik, miszerint Oroszország Sz-300-as légvédelmi rakétákat vetett be földi célpontok elleni támadásra. A meg nem erősített állítások Kijev azon próbálkozásait követik, hogy Moszkvát hibáztassa a kedden a lengyelországi Przewodow falura csapást mért és két civilt megölt Sz-300-as ukrán rakéták miatt.

A legvalószínűbb verziót a végére tartogatta a lap. Ugyanis a Janes brit hírszerző cég szerint Oroszország valójában több rakétát épít, valószínűleg az USA és szövetségesei által évek óta embargó alá vont, felhalmozott mikrochipek és más technológiák felhasználásával.

Oroszország „valószínűleg már február előtt elkezdte nagy számban gyártani az Iszkandereket, Kalibreket és más cirkálórakétákat”, és ezeket „valószínűleg most is gyártják”, miközben az orosz védelmi ipar éjjel-nappal dolgozik a cég szerint.

Mark Cancian, a washingtoni Center for Strategic and International Studies agytröszt munkatársa megjegyezte, hogy Nyugaton kevesen tudják, hány rakétát tart Oroszország a készletében, és hogy Moszkva talán visszatart néhány fegyvert arra az esetre, ha nyílt háborúba keveredne a NATO-val.