Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt állította, hogy a NATO-nak korlátozások nélküli politikát kellene folytatnia az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és lehetővé kellene tennie, hogy Kijev nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki mélyen Oroszországba. A nyilvános vita arról, hogy a NATO-országoknak meddig kellene elmenniük Oroszország legyőzése érdekében, csak Moszkva kezére játszik – érvelt.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető a héten találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, hogy bemutassa „győzelmi tervre” keresztelt békeformuláját. Kijev lobbizik Washingtonnál, hogy engedélyezze a nyugati adományozott fegyverek használatával végrehajtott nagy hatótávolságú csapásokat, mélyen Oroszország belsejében, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az Egyesült Államok vezette katonai szövetség háborús cselekményével érne fel.
Frederiksen, aki a kijevi rezsim elkötelezett támogatója a Bloomberg TV-nek azt mondta, hogy az ilyen engedélyt meg kell adni, függetlenül attól, hogy Moszkva hogyan reagálna.
„A legfontosabb vörös vonalat már átléptük. Mégpedig akkor, amikor az oroszok beléptek Ukrajnába” – mondta a csatornának pénteken. „Tehát nem fogom elfogadni ezt a feltevést, és soha nem fogom megengedni, hogy bárki Oroszországból eldöntse, mi a helyes a NATO-ban, Európában vagy Ukrajnában”.
„Folyamatos viták voltak arról – szabad-e ezt megadnunk?” – jegyezte meg Frederiksen, miközben bírálta a nyugatiak határozatlanságát a katonai segítségnyújtással kapcsolatban.
„Úgy gondolom, hogy fel kellene oldani a fegyverhasználatra vonatkozó korlátozásokat”.
„Az a javaslatom, hogy fejezzük be a vörös vonalakról szóló vitát” – sürgette. „Hiba volt ebben a háborúban a vörös vonalakról nyilvános vitát folytatni”, mivel ezzel egyszerűen túl jó lapot adunk az oroszok kezébe.
Moszkva kerülte a konkrétumokat, amikor leírta reakcióját az esetleges csapásokra, miközben orosz tisztviselők azt állították, hogy ilyen felhatalmazást már zárt ajtók mögött megadták. Az egyik Putyin által felvetett lehetőség az lenne, hogy hasonló orosz katonai képességeket biztosítanának a Nyugat ellenségeinek, akik aztán szabadon használhatnák azokat.
Az orosz kormány az ukrajnai konfliktust az USA által kezdeményezett proxy-háborúnak és az országot fenyegető egzisztenciális fenyegetésnek tekinti, ami az orosz katonai doktrína szerint indokolhatja a nukleáris fegyverek bevetését.
Dánia, amely 1949-ben alapító tagként csatlakozott a NATO-hoz, most az úgynevezett „F-16-os koalíció” tagja, és azon dolgozik, hogy amerikai gyártmányú vadászgépeket biztosítson Ukrajnának, és kiképezze pilótáit. A Frederiksen-kormány nem tiltotta meg Ukrajnának, hogy a Koppenhága által adományozott repülőgépekkel orosz területet támadjon, ellentétben a blokk másik tagjával, Belgiummal.
