A Biden-kormányzat megosztott abban a kérdésben, hogy az Egyesült Államok mennyire tudja tovább erőltetni az Oroszország elleni szankciókat anélkül, hogy aláásná saját gazdaságát és a nyugati egységet – írja a Bloomberg.
A hírügynökség szerint Joe Biden amerikai elnök csapata nagyrészt támogatta azt a szankciótervet, amelyet Washington azután indított el, hogy Oroszország február végén megtámadta Ukrajnát. Az ügyben folytatott megbeszélések azonban egyre hevesebbé váltak, mivel a szankciókkal nem sikerült „meggyőzni” Vlagyimir Putyin orosz elnököt az irányváltásra – jelentette szerdán a Bloomberg az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.
A Biden-kormányzaton belüli amerikai tisztviselők a jelentések szerint két frakciót alkottak. Az egyik csoport, amely a külügyminisztérium és a Fehér Ház tisztviselőit foglalja magába, állítólag egy még sarkosabb álláspontot képvisel, és a másodlagos szankciók érvényre juttatása mellett érvel.
A Bloomberg szerint úgy vélik, hogy az amerikai szövetségesek és partnerek ellenállását le lehet győzni.
Egy másik csoport, amelyet nagyrészt a pénzügyminisztérium tisztviselői képviselnek, a jelentések szerint aggodalmakat fogalmazott meg az ilyen intézkedésekkel járó gazdasági nehézségekkel kapcsolatban, különösen figyelembe véve, hogy az amerikaiak már most is szenvednek a magas olajáraktól és az inflációtól.
Egyesek állítólag a novemberi félidős választások miatt is aggódnak, és a demokraták esélyei miatt, hogy megtartsák helyüket a Kongresszusban.
A Bloomberg forrásai azonban „egészséges belső vitaként” jellemezték a folyamatban lévő megbeszéléseket, mondván, semmi szokatlan nincs abban, hogy a pénzügyminisztérium olyan politikát vizsgál, amelyek gazdasági károkat is okozhatnak.
Ajánló
Az Egyesült Államokat rekordmagas infláció és gázárak sújtják, amit Biden megpróbált Putyinra, az ukrajnai konfliktusra és a koronavírus-járványra fogni.
A Pew kutatóközpont szerint azonban az éves inflációs ráta már 2021 októberében, jóval Moszkva Ukrajna elleni támadása előtt elérte a 6,2%-ot, ami több mint három évtizede a legmagasabb érték.
Ugyanakkor, ha Washington további szankciókat erőltet Moszkva ellen, akkor egyedül maradhat az erőfeszítéseivel, mivel ezzel éket verhet az USA és szövetségesei közé – írja a Bloomberg.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia korábban tilalmat rendelt el az orosz olajra és gázra, de akkor az EU még nem követte a példájukat. Olaf Scholz német kancellár március elején azt mondta, hogy inkább olyan „fenntartható” nyomást szeretne gyakorolni Moszkvára, amely nem jelent túl nagy terhet a német fogyasztók számára.
A múlt hónapban Robert Habeck német gazdasági miniszter azt állította, hogy az EU egysége az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban kezd megbomlani.
„Oroszország Ukrajna elleni támadása után láttuk, hogy mi történhet, ha Európa egységesen áll ki. A holnapi csúcstalálkozóra való tekintettel reméljük, hogy ez így folytatódik. De már most kezd összeomlani” – mondta egy május végi sajtótájékoztatón a szankciókról szóló uniós találkozót megelőzően.
Bár az EU meg tudott állapodni az orosz olajimport betiltásáról, ezt csak azután tette meg, hogy engedett Magyarország követelésének, hogy mentesüljön a szankciók végrehajtása alól, hogy továbbra is támaszkodhasson a Barátság-olajvezetékre.
Eközben az orosz gázembargó még csak szóba sem került – mondta kedden Karl Nehammer osztrák kancellár.
