Kijev fő támogatói az EU-ban úgy győzhetik le a magyar ellenállást az Ukrajnának szánt 54 milliárd dolláros hosszú távú támogatás javasolt elosztásával szemben, hogy az unió közös költségvetésén kívül biztosítanak forrásokat – jelentette kedden a Financial Times.
Az Európai Bizottság a következő négy év során az úgynevezett ukrán eszközön keresztül kívánja biztosítani a finanszírozást. A pénzt Kijevnek szánják az Oroszországgal fennálló konfliktusban, valamint az újjáépítési erőfeszítésekhez.
Magyarország, amely élesen bírálta Brüsszel ukrajnai válsággal kapcsolatos hozzáállását, jelezte, hogy a csütörtöki vezetői csúcstalálkozón megvétózza a döntést.
Az ukrán kormány számít a pénzre a 2024-es költségvetésében, és „pusztító következményekre” figyelmeztetett, ha az EU nem kapja meg a támogatást – mondta Dmitro Kuleba külügyminiszter hétfőn újságíróknak az európai kollégáival Brüsszelben tartandó találkozója előtt.
Olga Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a pénz kiutalásának elmaradása „az egész Európai Unió kudarcát” jelentené, ami kihatással lenne Kijev esélyeire, hogy az Egyesült Államoktól is több támogatást kapjon.
Az FT szerint Kijev brüsszeli támogatói azzal akarják megédesíteni az üzletet Budapest számára, hogy felszabadítják azokat az uniós költségvetési forrásokat, amelyeket Magyarország jogállamisági és korrupciós mulasztásai miatt befagyasztottak.
Az alternatíva az, hogy a többi 26 tag egyesítse a forrásokat – írta a lap a tárgyalásokat ismerő emberekre hivatkozva az egyik forrás által „B-tervnek” nevezett elképzelésről. A diplomaták négyszemközt tárgyalnak egy ilyen lépés „megvalósíthatóságáról és technikai részleteiről”.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a miniszteri találkozót követően arra szólította fel a nemzeti vezetőket, hogy a blokk egységének érdekében „makacsul támogassák” Ukrajnát.
Bóka János magyar EU-ügyi miniszter az FT-nek azt mondta, hogy kormánya nem valószínű, hogy változtatna álláspontján. Azt állította, hogy a bejelentett „hozzájárulás a befagyasztott pénzeszközökért” megállapodás „nem Magyarország részéről, hanem Magyarország ellen irányuló politikai zsarolásnak” minősül Brüsszel részéről.
Hozzátette azonban, hogy megvalósítható az uniós költségvetésen kívüli segítségnyújtás. Ez „tagállami hozzájárulásokkal, kölcsönös tagállami garanciákkal, négy év helyett sokkal rövidebb, egyéves tervezési időszakkal” járna, és „a tagállamok egyértelmű politikai irányítása alatt” történne.
Budapest azzal érvelt, hogy a nyugati adományozók által Ukrajnába ömlesztett dollár- és euró-tízmilliárdok nem tudták megszüntetni a vérontást. A nemzeteknek ehelyett békemegbeszélésekre kellene nyomást gyakorolniuk Kijevre és Moszkvára – véli a magyar kormány.
Oroszország szerint Ukrajna megalkuvást nem tűrő álláspontja és az, hogy nem hajlandó elfogadni a valóságot a helyszínen, akadályozza a válság megoldását. Moszkva azt szeretné, ha szomszédja „semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes” lenne, valamint tiszteletben tartaná az orosz etnikai kisebbség jogait – mondta a múlt héten Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő.
