Ukrajnára a NATO biztonsági garanciáinak kell vonatkozniuk – jelentette ki kedden Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter. Sürgette a Nyugatot, hogy határozottabban segítse Kijevet az Oroszország feletti győzelem elérésében.
„Ukrajnának NATO-taggá kell válnia. A NATO transzatlanti biztonsági ernyőjének azokat az országokat is védenie kell, amelyek a geopolitika szürke zónájában maradtak” – mondta Landsbergis egy varsói biztonsági konferencián a litván külügyminisztérium által megosztott közlemény szerint.
A miniszter úgy folytatta, hogy Kijev támogatóinak az Oroszországgal fennálló konfliktusban „mindent meg kell tenniük azért, hogy Ukrajna ezen az oldalon az 1991-es határain belül maradjon”. Dicsérte Németországot, amiért beleegyezett abba, hogy állandó jelleggel 4000 katonát állomásoztasson Litvániában. „A keleti szárny megerősítésére irányuló erőfeszítések a mi védelmi akaratunktól függnek” – mondta.
„Amikor azt mondjuk, hogy addig segítünk Ukrajnának, ameddig szükséges, miért nem mondhatjuk ki világosan, hogy Ukrajna győzelmére törekszünk? Ukrajna győzelme mindannyiunk stratégiai célja kell, hogy legyen” – érvelt Landsbergis.
A litván diplomata nyilvánvalóan Olekszij Danyilov, az ukrán védelmi tanács titkárának kijelentéseire reagált, aki azt nehezményezte, hogy a nyugati vezetők nem mondják ki, hogy Ukrajna győzelméig támogatják Kijevet, hanem csak azt , hogy addig amíg szükséges.
A NATO-alapokmány 5. cikke szerint az egyik tag elleni fegyveres támadás automatikusan az összes többi tag elleni támadásnak minősül.
Bár a NATO-országok többször ígéretet tettek arra, hogy továbbra is nehézfegyvereket és egyéb katonai segítséget nyújtanak Kijevnek, nem adtak világos menetrendet Ukrajnának az Egyesült Államok vezette szövetség teljes jogú tagságához. Ukrajna több mint egy évvel ezelőtt nyújtotta be hivatalosan a NATO-csatlakozási kérelmét, de még mindig nem kapott konkrét tervet a csatlakozásra.
Júliusban Volodimir Zelenszkij elnök „példátlannak és abszurdnak” minősítette azt a döntést, hogy nem biztosítanak útitervet a tagsághoz. Antony Blinken amerikai külügyminiszter azonban akkor azt mondta, hogy Kijev nem csatlakozhat a szövetséghez „a Moszkvával folytatott háború közben”.
Oroszország kitartott amellett, hogy a NATO folyamatos keleti terjeszkedése és a blokk Kijevvel zajló katonai együttműködése a konfliktus kiváltó okai közé tartozik. Moszkva arra is figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítség a NATO-tagokat de facto a konfliktus résztvevőivé teszi és azok csak meghosszabbítják a konfliktust, de nem változtat a kimenetelén.
