Az USA engedélyezi Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki tetszés szerinti célpontokra

A kijevi kormányon múlik, hogy miként használja az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétakilövők új rakétáit – közölte pénteken a Pentagon, megerősítve, hogy az amerikai adófizetők által finanszírozott legújabb lőszercsomagban földi indítású kis átmérőjű bombák (GLSDB) is lesznek.

A Boeing által gyártott lőszerek egy repülőgépbombával párosított rakétahajtóműből állnak, becsült hatótávolságuk akár 150 kilométer is lehet. Bár a pénteki bejelentés a HIMARS és a „precíziós irányítású rakéták” további lőszereit sorolta fel, Patrick Ryder dandártábornok újságíróknak elmondta, hogy ez valóban magában foglalja a GLSDB-t, megerősítve a Reutersnek a hét elején kiszivárgott információkat.

Ryder azt is megerősítette, hogy az USA nem fogja akadályozni az ukránokat abban, hogy a rakétákkal Oroszország mélyén mérjenek csapást.

„Ami az ukrán hadműveleti terveket illeti, egyértelműen ez az ő döntésük. Azok tekintetében ők állnak az élen” – mondta pénteken.

„Tehát nem fogok beszélni vagy spekulálni a lehetséges jövőbeli műveletekről, de ismétlem, mindvégig azon dolgoztunk velük, hogy olyan képességekkel lássuk el őket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hatékonyak legyenek a harcmezőn”.

A GLDSB-t a Boeing a svéd Saab AB-vel együttműködve gyártja, és a GBU-39 kis átmérőjű bombát kombinálja az M26 rakétamotorral. Nem volt világos, hogy a Pentagon hány darabot szándékozik küldeni a lőszerekből, illetve, hogy azok az amerikai hadsereg készleteiből származnak-e, vagy frissen kell gyártani őket.

A Reuters azt állította, hogy látott egy Boeing-dokumentumot, amely szerint az első szállítások már 2023 tavaszán megtörténhetnek. Eközben a Bloomberg meg nem nevezett tisztviselőket idézett, akik szerint az ütemterv akár kilenc hónap is lehet, attól függően, hogy az amerikai légierő mikor adja ki a szerződést. A Bloomberg arról is beszámolt, hogy a GLSDB megrendelése 200 millió dollárt tenne ki az Ukrajna Biztonsági Támogatási Kezdeményezés 1,75 milliárd dolláros finanszírozásából, utalva a Pentagon készleteiből nem kikerülő fegyverekre és lőszerekre vonatkozó szerződésekre.

Bármikor is érkeznek meg a rakéták, Oroszország már utalt arra, hogyan fog reagálni.

Szerdán Vlagyimir Putyin elnök megbízta a hadsereget, hogy „küszöböljön ki minden lehetőséget” az orosz területre irányuló ukrán tüzérségi csapásokra. Szergej Lavrov külügyminiszter egy csütörtöki interjúban azt mondta, hogy Moszkva visszaszorítja az ukrán csapatokat olyan távolságba, ahol azok nem jelentenek majd fenyegetést.

„Minél nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek a kijevi rezsimnek szállított fegyverek, annál messzebbre kell majd tolni a csapatokat” – mondta Lavrov.

Ukrajna az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétavetőket katonai célpontok és civilek ellen is bevetette már a Donbasszban, Herszonban és Zaporozsjában. Kijev többször is kérte az MGM-140 hadsereg taktikai rakétarendszerének (ATACMS) rakétáit, amelyek hatótávolsága mintegy 300 kilométer.

Moszkva többször figyelmeztette Washingtont, hogy a nehézfegyverek Ukrajnának történő biztosítása azzal a kockázattal jár, hogy átlépi Oroszország „vörös vonalait”, és közvetlenül bevonja az Egyesült Államokat és a NATO-t a konfliktusba. Az Egyesült Államok és szövetségesei ragaszkodnak ahhoz, hogy nem részesei az ellenségeskedéseknek, de továbbra is felfegyverzik Kijevet. A Pentagon saját bevallása szerint az USA 32 milliárd dolláros katonai segélyt vállalt már Ukrajna számára.