A Josep Borrell külügyi vezető által szorgalmazott, Moszkvával szembeni uniós politika csak mélyíti a megosztottságot a blokkban – jelentette ki szombaton Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A hét elején az EU vezető diplomatája hat pontot javasolt, amelyek az ukrajnai konfliktus alatt az Oroszországgal szembeni diplomácia irányelveiként szolgálhatnak.
Borrell terveit kommentálva Zaharova azt mondta, hogy bár még „túl korai” arról beszélni, hogy ez mit jelenthet, Moszkva „nem táplál illúziókat” az unió politikai gondolkodásmódjával kapcsolatban.
„Sajnos azok az elképzelések, amelyeket Borrell… az EU-tagoknak elad…, még csak nyomokban sem tartalmazzák az EU [Oroszországgal kapcsolatos] stratégiai elképzeléseit”.
„Ezek csak az európai … megosztottság elmélyítésén munkálkodnak” – jelentette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy az EU nem javasolt semmilyen intézkedést a kétoldalú kapcsolatok számos problémájának megoldására.
Hatpontos tervét leleplezve Borrell „geopolitikai csatának” nevezte az Oroszországgal való szembenállást, és ragaszkodott ahhoz, hogy az EU-nak egyebek mellett nemzetközi szinten el kell szigetelnie Oroszországot, felelősségre kell vonnia állítólagos gaztetteiért, miközben együtt kell működnie a blokk partnereivel és támogatnia kell a polgári jogvédő csoportokat.
Miközben az EU megpróbál minden alternatív nézőpontot kigyomlálni, teljes mértékben magáévá tette Oroszország elszigetelésének gondolatát – mondta Zaharova, hozzátéve, hogy ez „reménytelen, és csak költségeket ró az uniós országokra és polgáraikra, akik kénytelenek saját zsebükből fizetni politikusaik stratégiai baklövéseiért”.
„Emblematikus, hogy a legtöbb globális főváros nem hajlandó követni Brüsszelt, amely középkori logikájával a világot a széthúzás, a magas falak és az ostromlott erődök korába viszi vissza” – mondta.
Észrevételeit akkor tette, amikor az EU országai tiltakozásokkal szembesülnek a magas energiaárak és a megélhetési költségek emelkedése miatt, amelyet az Oroszországgal szembeni szankciók súlyosbítottak. Október végén több ezer cseh állampolgár gyűlt össze Prágában, hogy elítéljék a féktelen inflációt, és felszólították a kormányt, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat Moszkvával a gázimportról.
Az EU-tagállam Magyarország többször felszólalt a szankciók ellen. A hónap elején Szijjártó Péter külügyminiszter azt állította, hogy a szankciók kudarcot vallottak, és csak visszaütöttek az EU-ra, valamint károsították a gazdaságot.
Moszkva ukrajnai katonai műveletének február végi megkezdését követően az EU és Oroszország közötti kapcsolatok gyorsan megromlottak, mivel a nyugati országok példátlan szankciókat vetettek ki Moszkvára. Júniusban Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtófőnöke azt állította, hogy az EU és Oroszország kapcsolatai olyannyira megromlottak, hogy nehéz lenne tovább károsítani őket.
