Az Európai Uniónak el kell döntenie, hogy az ukrajnai konfliktust diplomáciai úton vagy erőszakos módon akarja-e megoldani – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtöki tájékoztatóján.
Arra a kérdésre, hogy kommentálja Ausztria jelentett javaslatát a de-eszkalációs tárgyalások megrendezésére, Zaharova azt mondta, hogy Moszkva csak azután tud ilyen kezdeményezéseket fontolóra venni, miután az EU kitalálta, hogy mit képvisel Ukrajnával kapcsolatban.
„Mindenekelőtt az EU-nak kellene döntenie önmagáról” – mondta Zaharova, sürgetve az EU-t, hogy döntse el, egységes külpolitikát folytat-e, vagy a döntéseket az egyes tagállamok hozzák meg.
Oroszország többször hallott „ellentmondó nyilatkozatokat” az EU részéről – mondta. Zaharova megjegyezte, hogy számos állítólagos kezdeményezést terjesztettek elő a tagállamok, amelyeket később visszavontak, vagy nem követtek nyomon, mert Brüsszel nem hagyta jóvá őket.
„Másodszor, az EU-nak is el kell döntenie, hogy a [Ukrajnáról szóló] tárgyalásokat vagy a harctéri megoldást támogatja, ahogyan [Josep] Borrell [uniós külügyi vezető] fogalmazott” – mondta.
Zaharova megjegyzése azután hangzott el, hogy Borrell szerdán jelezte, hogy az EU kész „diplomáciai megoldást” keresni az ukrajnai konfliktusra, de fogadkozott, hogy a blokk továbbra is katonai és pénzügyi támogatást nyújt Kijevnek, miközben szankciókkal fokozza a nyomást Oroszországra.
Áprilisban azonban Borrell egészen másként nyilatkozott, akkor azt állította, hogy az ukrajnai konfliktust „a csatatéren fogják megnyerni”.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítsanak az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
A szeptember végén tartott népszavazások során a két Donbassz köztársaság, valamint a Zaporozsjei és a Herszon régió elsöprő többséggel szavazott az Oroszországhoz csatlakozás mellett. Szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök törvénybe iktatta a volt ukrán területekkel kötött egyesülési szerződéseket, amelyek így hivatalosan is Oroszország részévé váltak. Ezt megelőzően az orosz vezető megfogadta, hogy a külső fenyegetésekkel szemben „minden szükséges eszközt” bevet az ország területi integritásának megvédésére.
