"Az orosz kormány nem foglalkozott a gazdaság sokrétűvé tételével, figyelmen kívül hagyta az ennek várható következményeire intő figyelmeztetéseket"

Árszabályozást fontolgathat egyes termékek esetében az orosz kormány a kiugró infláció ellen, és fejek hullhatnak az orosz jegybankban a rubelválság elleni kései fellépés miatt – egyebek mellett ezeket a következtetéseket vonták le londoni pénzügyi elemzők Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki évértékelőjéből.

Neil Shearing, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza kiemelte Putyin utalását arra, hogy Moszkva nem tervezi „mesterséges korlátok” emelését az exportőrök elé.

Shearing szerint ez arra vall, hogy az orosz kormány – legalábbis egyelőre – csak a lehetséges legutolsó eszközként tekint a tőkekorlátozásokra. Putyin valójában nem is nagyon mondhatott mást, mivel ha utalást tett volna tőkekorlátozási tervekre, azzal csak a tőkekivonást gyorsította volna, tovább mélyítve a gazdasági válságot – hangsúlyozta a Capital Economics vezető elemzője.

Shearing szerint Putyinnak a rubellikviditás szűkítési szándékára utaló kijelentéséből világossá válik az is, hogy ha választani kell a devizakészletek árfolyamvédelmi célú felhasználása és a hazai keresletnek a folyómérlegtöbblet megőrzését célzó visszafogása mellett, az orosz kormány egyértelműen az utóbbit fogja választani.

Az elemző figyelemre méltónak nevezte, hogy Putyin szerint a rubel összeomlásától várható inflációs kiugrás elleni küzdelemben külön „kezelni kell” az üzemanyag- és az élelmiszerárakat. Shearing szerint ez az a két árucsoport, amelynek inflációja aránytalan mértékben sújtja a szegényeket.

A Capital Economics főközgazdásza szerint az orosz kormány inflációs sokkok esetén „szokásszerűen” folyamodik hatósági árszabályozások bevezetéséhez, és Putyin e kijelentése az üzemanyag- és az élelmiszerárak „kezeléséről” felvetheti azt a kérdést, hogy Moszkva nem tervez-e most is ilyesmit. Neil Shearing kiemelte az orosz elnök azon kijelentését is, hogy a jegybank hamarabb és keményebben is felléphetett volna a rubel védelmében.

A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint ez érdekes fényt vet a rubelválság politikai kihatásaira. Putyin eddig általánosságban támogatta a jegybankot és elnökét, Elvira Nabiullinát, ám e megjegyzése arra vall, hogy a jegybankban fejek hullhatnak, amint a válság csillapodik – vélekedett Shearing.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza az orosz elnök kijelentéseit kommentálva „csalódást keltőnek” nevezte, hogy Putyin szerint az olajárak zuhanása az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia Oroszország és Irán megbüntetését célzó összejátszásának következménye. Ash szerint az orosz gazdaság problémái ennél sokkal mélyebbek.

Tény, hogy az orosz exportbevételek 68 százaléka, az államháztartási bevételeknek pedig a fele a nyersolaj és egyéb energiahordozó-termékek exportjából ered, de a válság okai között van éppen az is, hogy az orosz kormány nem foglalkozott a gazdaság sokrétűvé tételével, figyelmen kívül hagyta az ennek várható következményeire intő figyelmeztetéseket, sőt eltávolította a hatalom közeléből e figyelmeztetések megfogalmazóit – hangsúlyozta a Standard Bank vezető londoni elemzője.

Timothy Ash szerint a mostani válság okai közé tartozik emellett, hogy a rubel az elmúlt években eltúlzott mértékben felértékelődött. Az elemző közölte: saját számításai szerint a rubel effektív reálárfolyama – az egyik fő versenyképességi mutató – 2002 és 2014 között megkétszereződött.

A hangsúly most már kezd áttolódni az importhelyettesítésre, de nem maradt sok minden, amire építeni lehetne, és erre nem kínálkoznak gyors megoldások, az ilyen stratégiák csak közép- és hosszú távon hoznak eredményt – fejtegette a Standard Bank londoni főközgazdásza. Hozzátette: a nyugati szankciók fokozatosan elszívták a dollárlikviditást és „ezzel az életet is” az orosz gazdaságból, és ennek hatását az olajárak zuhanása megtöbbszörözte. Timothy Ash szerint ebben a helyzetben az orosz kormány „alapvető hibákat” követett el.

Az élelmiszerimport-tilalom például az infláció felhajtásával elsősorban éppen a hazai fogyasztókat sújtja, ráadásul nagyon negatív jelzést küld a külföldi befektetőknek, akik valószínűleg máris elkezdték visszafogni az orosz reálgazdaságba irányuló beruházásaikat, és ez hatással lesz a növekedésre.

A Standard Bank vezető elemzője szerint emellett az orosz jegybank is alapvető hibát követett el azzal, hogy nem használta devizatartalékát a rubel összeomlásának megakadályozására. Ilyen helyzetben „az ember nem a tétlenséget várja” egy olyan jegybanktól, ahol „hegyekben áll” a devizatartalék.

A történtekből az a következtetés vonható le, hogy az orosz központi bank nem független intézmény, döntéshozatali funkcióját a Kreml szorítja korlátok közé, és az utasítás nyilván az volt, hogy nem szabad használni a devizatartalékot, mert az a Nyugattal vívott küzdelem stratégiai eszköze – vélekedett csütörtöki kommentárjában Timothy Ash.