A japán kormány legalább 1000 kilométerre akarja növelni a Type-12 típusú felszíni-hajó elleni rakétáinak hatótávolságát – és úgy módosítani azokat, hogy hajókról és repülőgépekről is indíthatók legyenek, és földi célpontokra is csapást mérhessenek – annak érdekében, hogy lezárják a Kínával szembeni „rakétahézagot” – jelentette vasárnap a Yomiuri című japán lap, több kormánytisztviselőre hivatkozva.
A rakéta továbbfejlesztett, földről indítható változata várhatóan az eredetileg tervezettnél két évvel korábban, valamikor 2024-ben állhat szolgálatba – jelentette a lap. Az újság azt állította, hogy Tokió végül „több mint 1000” ilyen rakétát akar telepíteni a Nanszei-szigeteken.
A bejelentett rakétaterv állítólag része annak, amit a lap „tajvani vészhelyzeti” kezdeményezésnek nevezett. Tavaly decemberben a japán önvédelmi erők (SDF) és az amerikai hadsereg állítólag megállapodást kötött arról, hogy „vészhelyzet” esetén – amennyiben konfliktus törne ki Tajvan és Peking között – támadóbázist létesítenek a Nanszei-szigeteken.
Az ilyen „ellencsapási képességek” igazolása érdekében a Japánban kormányzó Liberális Demokrata Párt korábban jelezte, hogy az év végéig felül kívánja vizsgálni és részben minősíteni akarja az ország meglévő nemzetbiztonsági stratégiáját, arra összpontosítva, hogy Japán szerezhet-e olyan fegyvereket, amelyekkel ellenséges támaszpontokat támadhat. Az ügy kényes kérdés, tekintettel Japán védelemorientált alkotmányára, amely kifejezetten elveti a háborút.
Az ország Kyodo hírügynöksége által idézett tokiói tisztviselők akkor azt mondták, hogy ha a terv életbe lép, akkor a Nanszei-szigeteken ideiglenes támaszponton állomásozó amerikai tengerészgyalogosokat helyeznének el, és az SDF további csapatokkal nyújtana támogatást, ha Tajvan katonai fenyegetése a szigetország számára fenyegető lenne.
A Nanszei-szigetek mintegy 200 szigetből áll, némelyikük lakatlan. Három szigetre – Amami-Oshima, Ishigaki és Miyako – telepíthetnek rakétaegységeket a hírek szerint, de jelenlétük a vitatott Senkaku-szigetek közelében további haragot válthat ki Kína részéről a térség fokozott militarizálása miatt.
