Törökország továbbra is „jelentős irritáció forrása” Joe Biden amerikai elnök kormányának – jelentette a New York Times. A lap szerint Ankara álláspontja az ukrajnai válsággal kapcsolatban egy szélesebb körű probléma része.
Washington üdvözölte Ankara részvételét az ENSZ által közvetített, Moszkva és Kijev közötti ukrán gabonaexportról szóló, néhány nappal ezelőtti megállapodásban, de ez nem jelenti azt, hogy az amerikai-török kapcsolatokban minden probléma rendeződött – figyelmeztetett a szombati cikkben az amerikai lap. Recep Tayyip Erdogan török elnököt „fejfájás” és „jelentős ingerültség forrásaként” jellemezte Washington számára.
A Times idézte Chris Pappas amerikai képviselőt (D-New Hampshire), aki azt állította, hogy „Törökország a kerítés mindkét oldalán játszott Ukrajnában. Nem voltak azok a megbízható szövetségesek, akire számíthattunk volna”.
„Úgy gondolom, hogy a Biden-kormánynak határozottabb álláspontot kell képviselnie” – hangsúlyozta Pappas.
A NATO-tag Ankara elítélte Moszkva ukrajnai katonai műveletét, és a kijevi erőknek szállította a Bayraktar drónjait, ugyanakkor nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz, és továbbra is üzletelt az országgal.
Kedden a török elnök Teheránba látogatott, hogy megbeszéléseket folytasson iráni és orosz kollégájával, Ebrahim Raiszival és Vlagyimir Putyinnal, a NYT elemzőkre hivatkozva rámutatott, hogy „a két fő amerikai rivális fényképei Erdogan úrral, egy NATO-ország vezetőjével ellentétesek azzal a nyugati narratívával, hogy Irán és Oroszország mélyen elszigetelt”.
Az USA és Törökország közötti másik vitás pont az, hogy Ankara a héten ismét figyelmeztetett, hogy megakadályozza Finnország és Svédország csatlakozását az amerikai vezetésű NATO-hoz, ha a két skandináv ország nem teljesíti ígéretét a Törökország által terroristáknak tartott kurd csoportok tagjainak kiadatására. Vétójogának felhasználásával Erdogan „mélységesen zavarba hozná a szövetséget és a Biden-kormányzatot, miközben Oroszország ellen dolgoznak” – figyelmeztetett a cikk.
Ajánló
A török vezető különösen hajlamos lehet a Helsinki és Stockholm ajánlatainak visszavonására, mivel a kongresszus nem valószínű, hogy lehetővé teszi Bidennek, hogy teljesítse ígéretét, az F-16-os vadászgépek eladását Ankarának – tette hozzá a cikk.
Törökország azután érdeklődik ezek iránt a gépek iránt, hogy Donald Trump előző kormánya megakadályozta az ország F-35-ösök beszerzését, válaszul arra a döntésre, hogy az ország orosz gyártmányú Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerekkel fegyverkezett fel.
Ankarának egyéb sérelmei is vannak Washingtonnal, egyebek mellett amiatt, hogy az Egyesült Államok vonakodik kiadni a száműzetésben élő Fethullah Gülen klerikust, akit a 2016-os törökországi sikertelen katonai puccs kitervelésével vádolnak, valamint sérelmezi a szíriai kurd harcosok amerikai támogatását is. A kurdok segítettek az Egyesült Államoknak az Iszlám Állam (IS, korábban ISIS/ISIL) elleni küzdelemben, a török hatóságok azonban komoly biztonsági fenyegetést látnak bennük.
Az Egyesült Államokat komolyan aggasztják Törökország azon tervei, hogy megszállja az észak-szíriai kurd területeket, mivel az IS könnyen kihasználhatja ezt a lépést – mutatott rá a NYT Dana Stroul védelmi miniszterhelyettes nyilatkozatára hivatkozva.
Erdogan „a mi csapatunkban van, de aztán olyan dolgokat tesz, amelyek nyilvánvalóan nem tesznek jót a csapatunknak. És egyszerűen nem látom, hogy ez megváltozna” – mondta a lapnak Elizabeth Shackelford volt külügyi tiszt.
A lapnak nyilatkozó, meg nem nevezett Biden-kormánytisztviselők szerint azonban „önpusztító” lenne Washington számára, ha teljesen leírná a török vezetőt, mert „nemzetének a Kelet és Nyugat kereszteződésében elfoglalt helye stratégiailag fontos, és lehetővé teszi, hogy tárgyalópartnere legyen a még problémásabb szomszédokkal”.
