Az Egyesült Államok és néhány G7-ország „több száz személy és szervezet” ellen készülnek korlátozásokat bevezetni az Oroszországgal szembeni új szankciósorozat részeként – jelentette be hétfőn a Fehér Ház. Az intézkedések Oroszország hadiipari komplexumát veszik célba, hogy megfosszák azt a kulcsfontosságú technológiáktól – közölték.
A vezető nyugati gazdaságok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada és Japán – „agresszívan megcélozzák” Oroszország nagy állami tulajdonú védelmi vállalatait, védelmi kutatóintézeteit és más „védelmi vonatkozású” szervezeteket „blokkoló szankciókkal” – áll a Fehér Ház közleményében. A korlátozások célja, hogy az orosz védelmi ipart „kritikus alkatrészektől” fosszák meg, és korlátozzák annak képességét, hogy pótolja a Kijevvel folytatott konfliktusban elveszített felszereléseket – tette hozzá a közlemény.
A nyugati országok továbbra is „korlátozni fogják Oroszország hozzáférését a gazdaságaink által előállított kulcsfontosságú ipari alapanyagokhoz, szolgáltatásokhoz és technológiákhoz” – közölte a Fehér Ház, hozzátéve, hogy az intézkedések hatása „idővel” egyre láthatóbbá válik.
Washington nem nevezett meg konkrét szervezeteket vagy személyeket, amelyek az új szankciók részeként korlátozásokkal fognak szembesülni. Csak annyit közölt, hogy összesen 500 orosz tisztviselőt tervez feketelistára tenni „törvénytelen hatalom gyakorlása” és „emberi jogi visszaélések” elkövetése miatt.
A G7-országok emellett korlátozásokat fognak bevezetni azokra a külföldi vállalatokra, amelyek „háttértámogatási tevékenységet” folytatnak, és segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat.
A Washington által bejelentett további intézkedések között szerepel a „több mint 570 orosz termékcsoportra kivetett magasabb vámok, amelyek mintegy 2,3 milliárd dollárba kerül Oroszországnak”. Az intézkedéseket „gondosan kalibrálták”, hogy az orosz gazdaságnak fájdalmat okozzanak, Amerika gazdaságát pedig kíméljék – áll a közleményben. Az új vámok révén szerzett többletbevételeket Ukrajna támogatására fordíthatják – közölte a Fehér Ház.
Vasárnap az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és Japán embargót hirdetett az orosz aranyra. A G7-ek szintjén a kezdeményezés Németország ellenállásába ütközött, amely szerint az ehhez hasonló döntéseket először az EU-nak kellene meghoznia.
Az Egyesült Államok, az EU és más európai szövetségesei már eddig is átfogó szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben az ukrajnai katonai művelet miatt, beleértve a banki és pénzügyi szektorra vonatkozó korlátozásokat, valamint a Kremlhez közel állónak tartott tisztviselők és üzletemberek személyi korlátozását. Az orosz bankokat a SWIFT-rendszerből is kizárták.
Az USA és Kanada nem sokkal a katonai művelet február végi kezdete után embargót hirdetett Oroszország olajtermékekre. Az EU májusban, hetekig tartó viták után követte a példát. A tömb egyes országai felmentést kaptak.
A szankciók bevezetése ellenállásba ütközött néhány nyugati ország részéről, például Magyarország részéről, amely szerint az intézkedések csak a Nyugatnak ártanak, anélkül, hogy Oroszországra jelentős hatást gyakorolnának. Az Egyesült Államok június elején elismerte, hogy Oroszország fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételei a szankciók ellenére idén tavasszal ugrásszerűen megnőttek.
Május közepén a Bloomberg arról számolt be, hogy Oroszország olajbevételei 2022 eleje óta mintegy 50%-kal ugrottak meg, mivel Moszkva az exportot az ázsiai-csendes-óceáni térségbe irányította át. Az Indiába irányuló orosz olajexport májusban 25-szörösére nőtt a Reuters szerint.
