Az ukrán fegyveres erők elismerik, hogy az orosz katonai offenzíva február végi kezdete óta mintegy 10 ezer főt veszítettek – jelezte pénteken Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó, miközben azt állítja, hogy Moszkva veszteségei ennél lényegesen magasabbak.
Orosz források szerint Kijev jelentősen alábecsüli veszteségeit.
Mark Fejgin YouTubernek adott interjújában Aresztovics elárulta, hogy „a konfliktus kezdetén naponta átlagosan 100 ember halt meg”.
„Az orosz hadseregben azonban az első 20-30 napban naponta 1000-en haltak meg. Most 200-300 hal meg, nem kevesebb” – mondta, anélkül, hogy bármilyen bizonyítékkal alátámasztotta volna állítását.
Azt állította, hogy a pénteki nap „szokatlan nap” volt az ukrán hadsereg számára, mivel „600 ember [halt meg] egy nap alatt, nem kevesebb”.
„Ez így lesz: egy-öt, egy-három, egy-hat, ez így fog ingadozni” – mondta Arestovics.
Fejgin megkérdezte, hogy e számítások alapján lehet-e azt mondani, hogy az ukrán hadsereg akár 10 ezer katonát is veszített. „Igen, valami ilyesmi” – válaszolta.
Úgy tűnik, ez az első alkalom, hogy az ukrán fél közölte veszteségeinek teljes számát. Az orosz védelmi minisztérium által közzétett adatok az ukrán hadsereg veszteségeiről sokkal magasabbak: 23 367, április 18-i állapot szerint.
Ami a saját katonai veszteségeit illeti, Moszkva még nem hozta nyilvánosságra a teljes számokat. A hónap elején az orosz duma védelmi bizottságának vezetője, Andrej Kartapolov azt állította, hogy a katonai stratégiában bekövetkezett változásoknak köszönhetően az orosz hadseregben „gyakorlatilag megszűnt az emberveszteség”. Elmondása szerint ezért a védelmi minisztérium március óta nem frissítette a veszteségekről szóló adatokat, amikor is 1351 katonáról számolt be.
Áprilisban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszország „jelentős csapatveszteségeket” szenvedett el, és ez „hatalmas tragédia”.
Oroszország február végén támadta meg a szomszédos államot, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságokat. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
