Moszkva felszólítja Washingtont, hogy hagyjon fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatással, mert ez közvetlenül fenyegeti Oroszországot – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán a Valdaj nemzetközi vitaklubban.
„Hangsúlyozzuk, hogy fel kell hagyni a militáns ukrán rezsim fegyverrel történő ellátásával, a kiképzésben történő segítségnyújtással, a katonai bázisok építésére vonatkozó tervek kidolgozásával és azok végrehajtásával, a kiképző-gyakorló tevékenységgel és sok más olyan dologgal, amely direkt, közvetlen fenyegetést jelent ránk nézve” – mondta.
Rjabkov felszólította az Egyesült Államokat, hogy konkrét lépésekkel kényszerítse Kijevet az ukrajnai rendezés alapelveit tartalmazó minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására, ha valóban érdekelt a konfliktus politikai megoldásában.
Kritikusnak nevezte az európai biztonsági helyzetet, amiért Washingtont és a NATO-t tette felelőssé.
Indoklása szerint a többi között azért, mert Ukrajnát Oroszországra való nyomásgyakorlásra használják fel.
Mindemellett kifejezte meggyőződését, hogy Európában nem áll fenn a nagyszabású háború veszélye, és leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik agresszív lépéseket tenni Ukrajna ellen.
„Nem fogjuk megtámadni vagy megszállni Ukrajnát” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Arról biztosította a nyugati államokat, hogy semmi alapjuk sincs az aggodalomra a februárban esedékes orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban. Mint mondta, Oroszországnak és a Nyugatnak a diplomáciára kell összpontosítania.
A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország az általa sürgetett biztonsági garanciákról elsősorban az Egyesült Államokkal szeretne megállapodni. Úgy vélekedett, hogy kontraproduktív túl sok országot bevonni ebbe a folyamatba. Az orosz kezdeményezésekről a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaival folytatott tárgyalások tapasztalataira hivatkozva azt mondta: az orosz félben az a benyomás alakult ki, hogy a NATO nem más, mint egy „USA plusz”.
Ugyanakkor több témakörben lehetségesnek nevezte a tárgyalásokat, ha az amerikaiakkal történő egyeztetésen elmozdulás történik.
Az orosz elvárások mibenlétére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkvának mindenekelőtt jogi garanciákra van szüksége arra, hogy a NATO nem fog tovább bővülni, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája visszatér az 1997-es határokhoz, és hogy a NATO nem telepít csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.
„A többi már az ezen irányokban történő mozgástól függ” – mondta a politikus.
Rjabkov szerint Oroszország kész lenne alternatívaként megfontolni olyan amerikai kötelezettségvállalás elfogadását, amelynek értelmében az Egyesült Államok soha nem szavazná meg Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását.
Ajánló
„A 2008-as bukaresti csúcstalálkozó jól ismert formuláját, amely szerint Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik, ki kell zárni, le kell cserélni arra az egyetértésre, hogy ez soha nem fog megtörténni. Avagy alternatívaként, ha az Egyesült Államok jogilag kötelező érvényű egyoldalú kötelezettségvállalást tesz arra, hogy soha nem fogja megszavazni Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását, készek vagyunk megfontolni ezt a lehetőséget” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.
„És azt mondanám, hogy ez lenne a könnyebb út az Egyesült Államok számára, természetesen ha az Egyesült Államokban meglenne a kellő politikai akarat” – tette hozzá Rjabkov.
Leszögezte, hogy Oroszország külső nyomás hatására nem fog változtatni azon, hogy hol állomásoztassa fegyveres erőit a saját területén. Elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO még nem adott írásos választ Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, hozzátéve: Moszkva nem hajlandó a végtelenségig várni rájuk, és „belemerülni a szokásos diplomáciai, bürokratikus huzavonába”.
