Pontosan 30 éve 1980. július 19-én lobbant fel az olimpiai láng Moszkvában a XXII. nyári ötkarikás játékokon. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) még 1974-ben Bécsben adta Moszkvának az 1980-as Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát. Kevesen tudják, hogy egy évvel a rendezési jog megszerzését követően Leonyid Brezsnyev egykori szovjet főtitkár a hatalmas költségek miatt azt fontolgatta, hogy visszaadja a jogot.
A csonka olimpiaként is emlegetett moszkvai játékokon 81 ország sportolói vettek részt és 65 bojkottálta azt, így tiltakozva az ellen, hogy a Szovjetunió 1979. december 26-án bevonult Afganisztánba. Az Egyesült Államok kormánya az afganisztáni események miatt, kampányt indított a moszkvai olimpia ellen. 30 éve július 19-én zsúfolásig megtelt az egykori Lenin névre keresztelt, ma Luzsnyiki-ként ismert stadion. Az olimpiai lángot Szergej Belov kosárlabdázó München (1972) olimpiai bajnoka gyújtotta meg. A közönség a megnyitóünnepségen rögtön beleszeretett a moszkvai olimpia kabalájába Misa maciba. Az olimpiai láng 1980 június 19-én indult útjára Olümpiából, Görögországon, Bulgárián, Románián és a Szovjetunión keresztül. A Moszkvai Nyári Olimpiai Játékok záróünnepségét 1980 augusztus 5-én rendezték. Az éremtáblázaton a Szovjetunió végzet az élen 80 arany, 69 ezüst és 46 bronz éremmel. Magyarország 7 arany, 10 ezüst és 15 bronzérmével a hatodik helyen végzett.
Megnyitó:
Átjáró a jövőbe
Ezzel a szlogennel kampányolt Oroszország a 2014-es téli olimpiai játékok rendezéséért. Vlagyimir Putyin korábbi orosz elnök, jelenlegi miniszterelnök közreműködésével a NOB guatemalai közgyűlésén 2007 július 4-én adta a dél-oroszországi Szocsinak a rendezési jogot. A Fekete-tenger partján fekvő népszerű üdülővárosban már javában épülnek a létesítmények. Minden jel arra mutat, hogy a legdrágább téli olimpiával Oroszország le szeretné nyűgözni az egész világot. Már a 2010-es Vancouveri olimpiát követően bejelentették, hogy sokkal látványosabb olimpiát rendeznek. Kevesebb mint négy év múlva kiderül.
Szocsi 2014:
