Az Egyesült Államok az élen jár az Oroszország elleni globális szankciókkal kapcsolatban, míg az uniós országok olykor az egység hiányát mutatták az ügyben – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Eddig úgy gondolom, hogy az Amerikai Egyesült Államok a szankciós politika hajtóereje, és szerintem többet tesznek, mint bármely más ország” – mondta Zelenszkij szombaton a Fox Newsnak.
„Ennek így is kell lennie, mert jelenleg ő a legerősebb ország. Ugyanezt a támogatást látom a szankciók tekintetében az Egyesült Királyság részéről is”.
Az elnök szerint az EU-nak „egységes álláspontot” kell kialakítania az ügyben. „Bizonyos szankciók tekintetében nincs meg nekik” – jegyezte meg.
Zelenszkij amellett érvelt, hogy a Nyugatnak tovább kell fokoznia a Moszkvára gyakorolt nyomást, és gondosan fel kell mérnie, hogy mely intézkedések működnek és melyek nem.
„Tudják, Oroszország – amikor kapnak néhány szankciót, minden nap találnak egy módot arra, hogy kijátsszák [azokat]” – mondta.
Amióta az orosz csapatok bevonultak Ukrajnába, a nyugati országok, köztük a NATO és az EU tagjai kemény büntetőintézkedéseket hoztak Moszkvával szemben, befagyasztották vagyonát és lekapcsolták bankjait a SWIFT fizetési rendszerből.
Washington a múlt hónapban kiterjesztette a korlátozásokat, és több mint 40 személyt és szervezetet, köztük pénzügyi szolgáltató cégeket is feketelistára tett.
Ajánló
Az Európai Bizottság az orosz földgáz 2030-ig történő fokozatos kivonását javasolta, de Ukrajna kérése ellenére nem állt el az azonnali importtilalomtól. Magyarország, amelynek gazdasága nagymértékben függ az orosz energiától, azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a Moszkvából érkező szállítások embargóját.
Oroszország azzal válaszolt a korlátozásokra, hogy az uniós országoknak rubelben kell fizetniük a gázért.
Szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, hogy az orosz nyersolajat hat hónapon belül, a finomított termékek importját pedig 2022 végéig fokozatosan szüntessék be. A Reuters szerint a tervezet értelmében Magyarország és Szlovákia az év végéig a meglévő szerződések alapján továbbra is vásárolhatna nyersolajat.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke vasárnap azt mondta, hogy 2014 óta összesen 10 128 korlátozást vetettek ki országára, „többet, mint bármely más állam ellen a történelem során”.
Oroszország február végén támadta meg Ukrajnát, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki donbásszi köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
