Az amerikai gyártmányú Javelin páncéltörő rendszereket washingtoni tisztviselők folyamatosan dicsérték hatékonyságukért, és a nyugati média az Oroszországgal szembeni ukrán ellenállás szimbólumává tette őket. De az ukrán tengerészgyalogosok egyik parancsnoka, aki végül a Mariupolért folytatott harcok során került fogságba, az RT hírtelevíziónak elárulta, hogy a fegyver nem igazán felel meg ezeknek az állításoknak.
„A Javelinek nem bizonyultak hasznosnak, különösen a városi hadviselésben” – mondta Vlagyimir Baranyuk ezredes, az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár parancsnoka.
„Még egyet sem tudtunk kilőni. Szerintem városi környezetben teljesen haszontalanok, mivel valami mindig útban van” – magyarázta.
Baranyuk egységét a Nagy-Britannia által szállított újgenerációs könnyű páncéltörő fegyverekkel (NLAW) is felfegyverezték, de a tiszt szerint ezeknek is megvoltak a maguk hibái.
„Ami az NLAW rakétavetőket illeti, nos, ezeket gyakrabban használtuk, mint a Javelineket, de megvan a maga problémája, például, hogy hidegben lemerül az akkumulátor, és így lehetetlen a kilövés” – mondta.
A vállról indítható Javelin rakéták infravörös irányítással vannak felszerelve, és azt mondják, hogy „felső támadási” röppályát vesznek fel, hogy a harckocsi tetejét találják el, ami a legsebezhetőbb része. Az NLAW-okhoz hasonlóan ezek is „fire-and-forget” fegyverek, ami azt jelenti, hogy a rakéta önmagát irányítja a célpontjához.
Washington több mint 5000 Javelint szállított Kijevnek. Roy Blunt Missouri állam republikánus szenátora a múlt héten azt mondta, hogy ez az amerikai készlet egyharmadát teszi ki ezeknek a rendszereknek. London a maga részéről már több mint 4000 NLAW és más páncéltörő rakétával fegyverezte fel az ukrán hadsereget.
„A Javelinek… nagyon-nagyon hatékonynak bizonyultak ebben a harcban” – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter áprilisban az ukrajnai konfliktusra utalva.
A keresztény Szűzanya Mária képe egy Javelinnel vált internetes mémé a konfliktus során, Joe Biden amerikai elnök pedig a hét elején azzal dicsekedett, hogy az ukrán szülők az amerikai rendszer tiszteletére „Javelin vagy Javelina” névre keresztelték újszülött gyermekeiket.
Baranyuk és tengerészgyalogosai azt a feladatot kapták, hogy az Ukrajna délkeleti részén fekvő Mariupolt, a stratégiai fontosságú kikötőváros északi külvárosát őrizzék az előrenyomuló orosz erőkkel szemben.
A parancsnokot egy sikertelen menekülési kísérlet során fogták el a városból, amelyet állítása szerint több hűséges emberével együtt kísérelt meg, miután rájött, hogy hazugság volt Kijev ígérete, miszerint segítséget küld a bekerített csapatainak.
Mariupolban folytak a legsúlyosabb harcok az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktus során, és a város hatalmas pusztítást szenvedett. Mariupolt jelenleg szinte teljes egészében az orosz erők ellenőrzik, az Azovstal acélgyárt kivéve – ahol a kijevi katonák és a hírhedt Azov zászlóalj nacionalista harcosai húzódnak meg.
Oroszország azt követően támadta meg szomszédos államot, hogy Ukrajna nem hajtotta végre a 2014-ben aláírt minszki megállapodásokban foglaltakat, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki donbásszi köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.