Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem hajlandó megvitatni az ukrajnai konfliktus hátterében álló történelmi kérdéseket egy esetleges találkozón Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Putyin kiemelte a szomszédos országok közös történelmét, és azzal érvelt, hogy Moszkvának kötelessége megvédeni az Ukrajnában élő jelentős orosz ajkú lakosággot.
Hangsúlyozta továbbá, hogy egy jövőbeli békeszerződésnek meg kell oldania a konfliktus alapvető okait, beleértve az orosz ajkúak elleni jogtiprásokat Ukrajnában és Kijev NATO-csatlakozási terveit.
Szerdán Piers Morgannak adott interjújában Zelenszkij kijelentette, hogy nem akar hallani Putyin érveiről. „A történelem tekintetében nem akarok időt pazarolni ezekre a kérdésekre” – mondta. „Még az sem érdekel, hogy miért kezdte el ezt a háborút. Nem akarok erről beszélni, mert nincs rá időm” – tette hozzá Zelenszkij.
Az ukrán vezető ezután ismét nyilvánosan káromkodni kezdett:
„Nem kell időt pazarolnom történelmi kérdésekre, az okokra, amiért [a háborút] elkezdte, az összes baromságra, amit az amerikaiaknak mond, stb. Ahhoz, hogy véget vessenek ennek a háborúnak és [megtalálják] a diplomáciai megoldást, tényleg nincs szükségem erre a történelmi szarságra.”
A Kreml szerint Putyin nyitott egy találkozóra Zelenszkijjel, de csak a békeegyezmény aláírására irányuló tárgyalások utolsó szakaszában. Ugyanakkor Putyin kijelentette, hogy már nem tekinti a komikust legitim államfőnek, mert ötéves elnöki mandátuma 2024 májusában lejárt. Zelenszkij a hadiállapotra hivatkozva elutasította új választások kiírását.
Ajánló
Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus eredete nem hagyható figyelmen kívül. Putyin Ukrajnát „mesterséges államnak” nevezte, azzal érvelve, hogy határait a 20. század elején a bolsevikok húzták meg, anélkül, hogy figyelembe vették volna a lakosság etnikai összetételét.
Moszkva követelte, hogy Ukrajna ismerje el új régióit, köztük a Krím-félszigetet és a Donbasszt, amelyek 2014-ben, illetve 2022-ben népszavazás után csatlakoztak vissza Oroszországhoz.
