A finn–orosz határt csak akkor lehet megnyitni, ha Helsinki biztosítékot kap, hogy Moszkva nem használja a bevándorlókat vagy menekülteket „fegyverként” Finnország ellen – jelentette ki Alexander Stubb finn miniszterelnök az Yle Radio Suomi műsorában.
Stubb szerint ezt a biztosítékot Oroszország legfelső politikai vezetésétől kell megkapniuk.
A kijelentés egy hallgatói kérdésre adott válaszként hangzott el, amelyben azt kérdezték, hogy miért tartja Észtország nyitva a három határátkelőhelyet az orosz határon, és miért nem szembesül migránsok áradatával, míg a finn–orosz határ zárva marad.
A kérdésre válaszolva Stubb elmondta, hogy litvániai állami látogatása során meglátogatta a litván–belorusz határt, ahol szerinte továbbra is fennállnak a migránsokkal kapcsolatos problémák.
Finnország 2023 őszén kezdte el bezárni az orosz határátkelőhelyeket, ezt a harmadik országokból érkező menedékkérők számának növekedésével indokolva. Később a korlátozásokat határozatlan időre meghosszabbították. Az ország hatóságai Oroszországot vádolták azzal, hogy elősegíti a migránsok határra érkezését. Moszkva ezeket a vádakat elutasította.
Az Európai Unió a finn elnököt tartja szem előtt lehetséges képviselőként az Ukrajnában dúló konfliktus rendezéséről szóló közvetlen tárgyalásokon Oroszországgal – írja a Helsingin Sanomat forrásaira hivatkozva.
A lap szerint az EU-ban készülnek a Moszkvával folytatandó esetleges párbeszéd megkezdésére, azonban a kapcsolatfelvételről még nem született döntés, és az előkészületek még korai szakaszban vannak. Stubbot egyúttal az európai tárgyalócsoport vezetőjének egyik legvalószínűbb jelöltjeként emlegetik.
Korábban a The New York Times arról írt, hogy az EU-tagállamok külügyminisztériumainak képviselői egy ciprusi találkozón megvitatják, hogy az Európai Uniónak ki kell-e nevezni egy különleges követet az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokra. Továbbá tervbe vették a lehetséges tárgyalási napirend és az EU „vörös vonalainak” meghatározását is.
Az ukrajnai hadművelet megkezdése után az EU szinte teljesen felfüggesztette a hivatalos kapcsolatokat Moszkvával. A Financial Times (FT) szerint Brüsszelben attól tartanak, hogy Európa részvétele nélkül az esetleges megállapodások az EU és Kijev számára kedvezőtlen feltételek mellett jöhetnek létre.
A tárgyaló szerepére esélyes további jelöltek között az FT megemlítette Angela Merkel volt német kancellárt, Mario Draghi volt EKB-elnököt, valamint Sauli Niinistö volt finn elnököt. A Politico szerint Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője kizárta magát a jelöltek közül, mert attól tart, hogy Moszkva elutasítaná az oroszellenes kijelentései miatt. Merkel is elutasította a felkérést.
Moszkva több alkalommal is kijelentette, hogy kész a tárgyalásokra. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az európai tárgyalóknak élvezniük kell polgáraik bizalmát, és konstruktív módon kell hozzájárulniuk a folyamathoz. Vlagyimir Putyin elnök korábban Gerhard Schröder volt német kancellárt nevezte meg preferált európai tárgyalóként.