A német külföldi hírszerző szolgálat, a BND hónapok óta továbbít Kijevnek műholdas képeket, rádió- és telefonlehallgatási adatokat, segítve ezzel az ukrán háborús erőfeszítéseket, miközben Berlin hivatalosan fenntartja, hogy nem részese a konfliktusnak – derült ki a Zeit című lap szerdai számából.
Az információk „beépíthetők a haditervezésbe, és segítenek az ukrán hadseregnek felmérni az orosz egységek harci hatékonyságát és morálját, illetve ellenőrizni az állásaikat” – írta a Zeit, amelyet német hozzájárulásnak nevez a csatatéren zajló „fordulóponthoz”.
A Zeit azt is felfedte, hogy német kémek a 2003-as iraki invázió idején Bagdadból származó hírszerzési információkkal látták el az Egyesült Államokat. Berlin hivatalosan elutasította, hogy az iraki és afganisztáni konfliktusok során információkat osszon meg Washingtonnal, állítólag a BND csalódottságára. Ezúttal azonban a kémek egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a „kivételes történelmi helyzet” indokolja az ukránok megsegítését.
A Bundesnachrichtendienst (BND) vezetője, Bruno Kahl a februári müncheni biztonsági konferencián találkozott ukrán kollégájával, és Kijevben tartózkodott, amikor az orosz „invázió” megkezdődött – írja a lap.
A német kormány politikája, hogy nem kommentálja a hírszerzési ügyeket, és Olaf Scholz kancellár továbbra is kitart amellett, hogy Berlin nem részese a konfliktusnak.
A biztonság kedvéért a BND májusban jogi elemzést készíttetett, és jogászai szerint a hírszerzési információk megosztása a nemzetközi jog szerint nem jelenti azt, hogy Németország a háborúban részt vett volna.
A kérdés a Zeit szerint az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt érdekli-e a német jogászok jogi különbségtételének elemzése.
A lap forrásai szerint „Ukrajna túlélése forog kockán”, és „Putyin csak stratégiai megfontolások alapján dönti el, hogy mikor hibáztatja a Nyugatot”.
Más NATO-országok, például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság „sokkal offenzívebben” segítik Ukrajnát, „valós idejű hírszerzési információkat szolgáltatva, amelyek dinamikus célzásra használhatók”. Bár az amerikaiak eleinte vonakodtak attól, hogy ilyen „részletes” adatokat adjanak Ukrajnának, ezt a korlátozást „néhány hónapja” feloldották – mondta a Zeit.
Májusban a Washington Post egy riportot tett közzé a hírszerzési információmegosztás amerikai „szabályairól”, amelyben kifejtette, hogy az amerikai kémek olyan információkkal látják el Ukrajnát, amelyek technikailag nem felelnek meg a „célzás” definíciójának, így biztosítva, hogy az Egyesült Államokat ne lehessen felelőssé tenni az Oroszországon belüli ukrán támadásokért.
Ahogy német kémek a Zeitnek elmondták, a Kreml úgy döntött, hogy nem csinál felhajtást abból, hogy az amerikaiak „sokkal pontosabb célkoordinátákat” adtak Ukrajnának. A lap szerint ez az amerikai hírszerzés tette lehetővé a Moszkva orosz cirkáló áprilisi elsüllyesztését és több orosz tábornok megölését, bár a Fehér Ház ezt hivatalosan tagadja.
„Putyin tudja, mi a hírszerző szolgálatok szerepe. A kancellár és a BND csak nem akar erről nyilvánosan beszélni” – írta a Zeit. Ráadásul Oroszország „már régóta” tudott erről, mivel az ukrán hadsereg „tele van orosz informátorokkal” – tette hozzá a német lap.
