A tengerentúli vevők érdeklődése az amerikai államadósságok iránt jelentősen csökkent, a külföldi magánbefektetők és központi bankok által tartott kincstári kötvények aránya a tíz évvel ezelőtti 43%-ról 30% körülire esett vissza – jelentette a héten a Wall Street Journal (WSJ) a Securities Industry and Financial Markets Association adataira hivatkozva.
Ugyanakkor a kínálat egyre kimeríthetetlenebbé vált – jegyzi meg a lap, az amerikai államkincstár által idén nettó 2 billió dollárnyi új adósságot kibocsátva. Ez az összeg minden idők legmagasabb értékét jelentette, ha nem számítjuk a világjárványhoz kapcsolódó, még 2020-ban elért hitelfelvételi hullámot.
„Az amerikai kibocsátás jóval magasabb, a külföldi kereslet pedig nem nőtt” – mondta a lapnak Brad Setser, a Council on Foreign Relations vezető munkatársa.
„És néhány kulcsfontosságú kategóriában – különösen Japánban és Kínában – nem valószínű, hogy a jövőben nettó vásárlók lesznek”.
Az amerikai kötelezettségek iránti kereslet a külföldi befektetők és központi bankok részéről, amelyek a 2000-es években és a 2010-es évek elején az amerikai adósságok mohó vásárlói voltak, várhatóan „korlátozottabb” lesz a Treasury Borrowing Advisory Committee, az amerikai kincstárnak tanácsot adó Wall Street-i vezetőkből álló csoport szerint.
A pangó keresletre válaszul a kincstár a közelmúltban a piaci stabilitás helyreállítására tett kísérletként a nagyobb keresletnek örvendő rövidebb lejáratú kötvények kibocsátására tért át. A tízéves amerikai kötvény hozama, amely a múlt hónapban 5% fölé szökött, jelenleg 4,4% körül mozog.
Az amerikai kincstár által a hét elején közzétett adatok szerint a külföldi befektetők szeptemberben nettó 2,4 milliárd dollár értékben adtak el hosszú lejáratú kincstárjegyeket, így állományuk 6,5 billió dollárra emelkedett.
Eközben a Council on Foreign Relations statisztikái, amelyek 12 hónapos gördülő alapon követik a befektetéseket, azt mutatják, hogy a külföldi vásárlások üteme az elmúlt hónapokban 300 milliárd dollár körülire csökkent, a 2022-es év nagy részében 400 milliárd dollár feletti szintről.
Az erős dollár a jelentések szerint arra kényszerítette a központi bankokat, hogy ne halmozzanak fel amerikai állampapírokat, sőt, akár el is adják a meglévőket. A szabályozók, köztük a kínai és a japán, az amerikai adósságok eladásából származó dollárokat saját valutájuk értékének növelésére használják fel. A befektetők továbbra is aggódnak az amerikai kormány növekvő deficitje miatt is.
