A jüan először előzte meg az eurót, és a dollár után a második globális kereskedelemfinanszírozási valutává vált, erősítve Kína globális ambícióit – írja a Reuters hírügynökség.
A SWIFT adatai szerint a jüan részesedése szeptemberben 5,8 százalékra ugrott az év eleji 3,91 százalékról, míg a dollár 84,2 százalékkal megőrizte vezető helyét.
A globális vállalatok különösen a kínai adósságpiacok felé veszik az irányt, rekordmennyiségű jüanban denominált kötvényt bocsátanak ki, és nagy összegű kölcsönt vesznek fel a kínai bankoktól. Ily módon a minimális jüan-kamatlábakból profitálnak, miközben más országokban a finanszírozási költségek az egekbe szöktek.
A vállalatok és a bankok rekordösszegű forrásokat vonnak be a Kínában és Hongkongban kibocsátott, jüanban denominált kötvények révén.
Oroszországban már a jüan az első
Idén először fordult elő, hogy a kínai jüan lett a legtöbbet kereskedett valuta Oroszországban a dollár helyett. Februárban a jüan először előzte meg a dollárt a havi kereskedési volumen tekintetében, márciusban pedig még szembetűnőbbé vált a különbség. Oroszország ukrajnai hadművelete előtt a jüan kereskedési volumene az orosz piacon elenyésző volt.
Az elmozdulás azután következett be, hogy idén további szankciók sújtották azt a néhány orosz bankot, amelyek továbbra is képesek voltak a Kreml által barátságtalannak minősített országok dollárban és más valutákban történő határon átnyúló átutalásokra.
