Az Európai Uniót alkotó mind a 27 tagállam megállapodott az Ukrajnával kapcsolatos biztonsági kötelezettségvállalásokról – állítja a Welt am Sonntag című német hetilap. Az állítólagos megállapodásokat, amelyek hosszú távú védelmi és pénzügyi támogatást tartalmaznak a kijevi rezsim számára, várhatóan júliusig véglegesítik.
Tavaly júliusban Litvániában, a NATO-csúcstalálkozó alkalmával a G7-országok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – vezetői közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben mindegyikük megfogadta, hogy „kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalásokat és megállapodásokat” nyújtanak Ukrajnának.
A Welt am Sonntag szombati cikkében egy bizalmas dokumentumot idézett, amelyet állítólag az EU-tagállamok képviselői hagytak jóvá. Szombati beszámolója szerint a feltételekről jelenleg is tárgyalnak az uniós diplomaták és az ukrán kormány.
A tervezet állítólag azt irányozza elő, hogy „az Európai Unió és tagállamai döntő módon járuljanak hozzá Ukrajna közvetlen és hosszú távú biztonságához és ellenálló képességéhez”. Ez „katonai és polgári segély, humanitárius, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági támogatás” formájában fog megvalósulni – írja a Welt am Sonntag. Brüsszel a jelek szerint „korlátozó intézkedésekre és diplomáciai támogatásra” is elkötelezte magát Kijev mellett.
Az Ukrajna és Oroszország közötti jövőbeli konfliktusok esetén a blokk tagállamai azt is vállalták, hogy 24 órán belül konzultációt tartanak Kijev szükségleteiről – állítja a cikk.
A dokumentum azt is kizárja, hogy az uniós tagállamok hadseregét Ukrajnába vezényeljék. Ehelyett a Welt am Sonntag szerint az unió továbbra is ellátja Kijevet fegyverekkel, kiképzést biztosít a csapatoknak, valamint segítséget nyújt az aknamentesítés és a kiberbiztonság terén.
A jelentés azt is írja, hogy ezek a megállapodások mindaddig érvényben maradnak, amíg Ukrajna nem csatlakozik az EU-hoz és a NATO-hoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök az utóbbi fejlemény kilátását nevezte meg a szomszédos állam elleni katonai akció 2022. februári megkezdésének egyik okaként. Moszkva a NATO keleti terjeszkedését komoly nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja.
Januárban az Egyesült Királyság kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával, februárban pedig Németország és Franciaország követte a példáját. Ezek a dokumentumok kilátásba helyezik „Ukrajna EU-hoz való csatlakozásának és a NATO-val való interoperabilitásának támogatását.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova február végén úgy nyilatkozott, hogy ezek a megállapodások „semmit sem változtatnak az elveken”, és csupán megerősítik a Nyugat részvételét a konfliktusban. Azt is állította, hogy az úgynevezett garanciák nem kötelező érvényűek.
A G7-ek tavaly júliusi közös nyilatkozatát követően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztetett, hogy a lépés „potenciálisan nagyon veszélyes”, mivel úgy tűnik, hogy megnyitja az utat Ukrajna NATO-tagsága előtt.