Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes megfogadta, hogy továbbra is szorgalmazni fogja egy olyan törvényt, amely a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezeteket „külföldi ügynököknek” bélyegezné, miközben Belgrád azt állítja, hogy a Szerbiát megrázó tüntetések külföldről kapnak pénzt.
Vulin pártja, a Szocialisták Mozgalma (PS), amely a Szerb Haladó Párt (SNS) által vezetett kormánykoalíció kisebbik tagja, novemberben terjesztette elő a törvényjavaslatot. Ugyanebben a hónapban az országot tüntetéshullám sújtotta, amelyet az újvidéki vasútállomáson leomlott betontető váltott ki, amely 15 ember halálát okozta.
Az elsősorban diákok részvételével zajló tüntetések azóta a fővárosra, Belgrádra is átterjedtek, ami Aleksandar Vučić szerb elnököt arra késztette, hogy azt állítsa, külföldi agitátorok állnak a zavargások mögött.
„A PS nem fog lemondani arról a szándékáról, hogy elfogadja a külföldi ügynökökről szóló törvényt. Színes forradalmakat nem lehet sok pénz nélkül végrehajtani, és ezt a pénzt nem kormányzati szervezeteken keresztül osztják és osztogatják” – mondta Vulin miniszterelnök-helyettes az Izvesztyiának adott, csütörtökön megjelent interjújában.
„Ott van Oroszország, Kína, Belarusz és más országok tapasztalata, amelyek az utcán győzték le a Nyugat próbálkozásait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánykoalíció jelenlegi támogatásának hiánya ellenére továbbra is szorgalmazni fogja a törvényt.
Vulin hozzátette, hogy „nem fog felhagyni a Soros és a minket tönkretevő nyugati titkosszolgálatokkal való szembeszegüléssel”.
Ajánló
Georg Soros magyar-amerikai befektető és milliárdos közismert arról, hogy liberális mozgalmakat és politikai jelölteket finanszíroz szerte a világban, így Szerbiában is.
A Los Angeles Times 2001. januári cikke szerint „Soros Foundations Network nevű hálózata számos demokráciapárti csoportot segített finanszírozni, köztük az Otpor diákszervezetet, amely az alulról szerveződő ellenállás élére állt az önkényuralmi jugoszláv vezetővel, Slobodan Milošević-el szemben”.
A javasolt jogszabály előírná, hogy a külföldről származó finanszírozásuk több mint felét külföldről kapó és politikai tevékenységet folytató nem kormányzati szervezeteket külföldi ügynökként kell nyilvántartásba venni.
A szerb elnök 2024 decemberében kijelentette, hogy nem fogja támogatni a törvényjavaslatot. „A válaszom nem” – mondta Vučić újságíróknak arra a kérdésre, hogy támogatná-e a tervezetet, de hozzátette, hogy az amerikai, európai és orosz megfelelői alapján készült részeket el lehetne fogadni.
Brüsszel mélységes aggodalmát fejezte ki a törvénytervezet miatt, hangsúlyozva, hogy Szerbiától mint EU-tagjelölttől elvárják, hogy tartsa tiszteletben az unió elveit.
„Más tagjelölt országok hasonló kezdeményezéseihez hasonlóan, mint például Grúzia esetében”, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hangsúlyozza, hogy az ilyen törvények összeegyeztethetetlenek »az Európai Unió alapvető értékeivel« – áll az EGSZB tavaly decemberi nyilatkozatában.
Egy hasonló, az amerikai külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályon alapuló törvényt 2024 májusában fogadott el a grúz parlament, és tömeges tiltakozásokat, valamint nyugati bírálatokat váltott ki.
Washington válaszul szankciókkal sújtotta a tbiliszi kormánypárt tisztségviselőit, és befagyasztotta a mintegy 95 millió dollárnyi segélyt, az EU pedig felfüggesztette Grúzia tagfelvételi kérelmét. Tbiliszi azzal vádolta a nyugati országokat, hogy beavatkoznak belügyeibe, és színes forradalmat akarnak kirobbantani.
