Az EU ideiglenesen megvonhatja a jövőbeli tagállamok vétójogát annak érdekében, hogy megakadályozza őket az unió külpolitikájába való beavatkozásban – számolt be kedden a Guardian, uniós forrásokra hivatkozva.
A tervet állítólag azért vitatják meg, mert Brüsszel a évtized vége előtt új tagokat kíván felvenni, miközben el akarja kerülni azokat a belső akadályokat, amelyeket Magyarország és Szlovákia emelt az EU Ukrajnának szánt katonai és pénzügyi támogatásának megakadályozására.
A lap szerint az Európai Bizottság jelenleg egy olyan tervet fontolgat, amelynek értelmében az új tagállamok nem kapnának automatikusan jogot a külpolitikai döntések vagy más, egyhangúlag meghozandó kérdések, például az adózás blokkolására. A intézkedés a csatlakozás után több évig is érvényben maradhat – mondta négy uniós forrás a lapnak.
A vétójog korlátozására irányuló javaslatot állítólag a Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalások során vetették fel, amely ország 14 éve tárgyal a csatlakozásról, és reméli, hogy 2028-ra az EU 28. tagjává válik. Jelenleg az EU kilenc hivatalos tagjelölt országa közül az élen járónak számít.
Ha a tilalmat végül beépítik a szerződésbe, Montenegró szerződése később sablonként szolgálhat más tagjelöltek számára – állította a Guardian, megjegyezve, hogy az intézkedés „jogi szempontból határvonalon mozog”, és időben korlátozottnak kell lennie, hogy ne alakuljanak ki másodrangú EU-tagállamok.
A javaslat akkor született, amikor Brüsszel a blokk beépített egyhangúsági szabályai, valamint az Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozását ellenző tagállamok ellenállása miatt többször is nehezen tudta átnyomni a fontosabb külpolitikai döntéseket, például a Kijevnek nyújtandó hatalmas, 90 milliárd eurós hitelt.
Számos uniós tisztviselő azóta az Unió egyhangúsági elveinek feladását szorgalmazta, Johann Wadephul német külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy egy több mint 33 tagállamból álló EU nem működhet tovább olyan szabályok szerint, amelyeket egy kisebb szövetség számára terveztek.
Josep Borrell, az EU korábbi külpolitikai vezetője hasonlóképpen érvelt azzal, hogy az egyhangúság miatt az Unió jelentőségét vesztette a nemzetközi politikában, és egy kisebb, az EU-politikáról döntő tagállami magcsoport létrehozását szorgalmazta.
A kezdeményezés kritikusai azonban azzal vádolták Brüsszelt, hogy az ukrajnai konfliktust és a bővítési vitát felhasználja a hatalom központosítására a nemzeti szuverenitás rovására. Robert Fico szlovák miniszterelnök figyelmeztetett, hogy a vétójog eltörlése az EU alapvető kérdéseiben az unió „végének kezdetét” jelentené.