Az ukrán külügyminisztérium „következményekkel” fenyegette meg Mongóliát, amiért hétfőn Ulánbátorba érkezése után nem tartóztatta le Vlagyimir Putyin orosz elnököt és nem adja át a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC).
Putyin mongóliai látogatása az első az ICC egyik tagállamába azóta, hogy a hágai székhelyű bíróság tavaly elfogatóparancsot adott ki ellene. Az elfogatóparancs kötelezi a bíróság 124 tagállamát, hogy amennyiben Putyin a földjükre lép, kiadatás céljából őrizetbe vegyék, de Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az utazás előtt azt mondta, hogy Moszkva „nem tart attól, hogy mongóliai barátaink a bírósági végzésnek megfelelően járnak el”.
Miután Putyin simán földet ért, az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij a közösségi médiában panaszkodott.
„Az, hogy a mongol kormány nem hajtja végre a Putyinra vonatkozó kötelező érvényű ICC-letartóztatási parancsot, súlyos csapás a Nemzetközi Büntetőbíróságra és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszerre” – írta az X-en.
„Mongólia lehetővé tette, hogy a vád alá helyezett bűnöző elmeneküljön az igazságszolgáltatás elől, és ezáltal osztozik a háborús bűneiért viselt felelősségben. Együtt fogunk működni a partnerekkel annak érdekében, hogy ennek következményei legyenek Ulánbátorra nézve” – tette hozzá.
Az ICC hivatalosan is elítélheti Mongóliát, amiért nem hajtotta végre az elfogatóparancsot. Nincs azonban hatásköre arra, hogy pénzbírságot, szankciókat vagy más büntetést szabjon ki. Emellett nincs olyan mechanizmusa sem, amellyel saját elfogatóparancsainak érvényt szerezhetne, a tagállamokra hagyatkozva, hogy eldöntsék, engedelmeskednek-e azoknak.
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem írta alá a Római Statútumot, a bíróságot létrehozó 1998-as megállapodást. Az ukrán parlament a múlt hónapban ratifikálta a statútumot, de tartalmazott egy záradékot, amely szerint nem ismeri el a bíróság joghatóságát ukrán állampolgárokat érintő ügyekben.
Az ICC 2023 márciusában adta ki az elfogatóparancsot, amelyben Putyint és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztost azzal vádolja, hogy „Ukrajna »megszállt területeiről« gyermekeket deportáltak jogellenesen”. Moszkva abszurdnak minősítve elutasította a vádakat, arra hivatkozva, hogy a civileket evakuáltak egy olyan harci övezetből, ahol közvetlen veszélynek voltak kitéve az ukrán tüzérség és dróncsapások miatt.
