A modern Ukrajna határai „természetellenesek”, és Kijevnek át kellene engednie területének egy részét a szomszédos államoknak, amelyekhez ezek a területek jogosan tartoznak – véli Andrei Marga, Románia volt külügyminisztere. A volt diplomata szombaton tette a megjegyzést, amikor az Alba Transilvania könyvvásáron bemutatta A demokrácia sorsa című új könyvét.
Az Ukrajna körüli válságot tárgyalások útján kell megoldani, a főbb nemzetközi szereplők, köztük Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és az EU bevonásával – jelentette ki Marga.
A vezető hatalmaknak össze kellene fogniuk, és meg kellene állapodniuk egy új „biztonsági struktúráról” Európában és világszerte – javasolta.
„Ha nem születik megállapodás, nem lesz béke Európában. Béke nélkül a demokrácia szenvedni fog” – mondta.
Ukrajnának a maga részéről át kellene engednie bizonyos területeket a szomszédos országoknak – javasolta az exminiszter, aki „természetellenesnek” nevezte az ország jelenlegi határait. Marga felsorolta azokat a régiókat, amelyeket a kommunisták az akkori szovjet Ukrajnához csatoltak, de amelyekről szerinte le kellene mondani.
Nagyon különleges helyzetben vagyunk, és ezt teljes felelősséggel vállalom, Ukrajna természetellenes határok között létezik.
Ajánló
Kárpátalját Magyarországnak, Galíciát Lengyelországnak, Bukovinát Romániának, a Donbasszt és a Krímet Oroszországnak kellene átengednie. Ezek más országok területei.
Az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktus során Kijev többször megfogadta, hogy visszaszerzi az irányítása alá azokat a területeket, amelyek a Szovjetunió összeomlása után kerültek hozzá. A 2014-es Majdan puccsot követően Ukrajna elvesztette a Krímet, amely végül egy népszavazás után újra egyesült Oroszországgal.
Oroszország február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és a luganszki régiónak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
